Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája

274 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK Sajnos, kevesebb dokumentum maradt fenn a Mennyekben alkalmazott teljes öltözetre vonatkozólag. De: - 1908-ban - mint már említettük - Kürti József derékból emelkedő sasszárnyakat viselt; - az 1934-es szegedi szabadtéri előadáson, amelyet Bánffy Miklós gróf rendezett, Lucifer a közönségnek háttal tiszta fehérben hatalmas arkangyalszárnnyal, lobogó fekete hajjal állt; - ugyancsak fehér köpennyel volt Szegeden látható Kiss Ferenc Luciferje is; - 1936-ban Baja Benedeknek a Városi Színház számára készült díszlettervén Lucifer a szín közepén áll, denevérujyas, fekete köpenyben. A fentiek értelmében olyan változás indult el századunk harmincas éveiben, amelynek során az „ördögi", az első előadásokon már a Mennyben démonizált Lucifer arkangyal-léte kezd előtérbe kerülni. Ugyanakkor furcsa ellenpontot képviselt Kárpáti Aurél, a kiváló kritikus 1926-os felfogása a Nyugatban, amikor azért kifogásolja a már kezdetben vörös fénnyel megvilágított Lucifer-ábrázolást, mert az alak majd csak később „degradálódik a pokol fejedelmévé" .

H [Sz. Gy. kiemelése] Erről azonban Madáchnál szó sincs! Megint más szerepfelfogás igénye fogalmazódik meg Németh Antal Kamara-Tragédia-elemzésében: Lucifer „nem valami szuperördög, hanem a Halál Angyala".

1

5 [Sz. Gy. kiemelése] Ez sem csekélység! * * * Még két kérdést kell feltennünk, amelyek az eddigiekből következnek: - hogyan alakulhatott ki Madách Luciferje? - hogyan alakulhatott ki az ősbemutató Lucifer-alakja? Madách Imre abban az alkotói korszakában, amelyet Barta János „romantikus titanizmusnak" nevezett,

1

6 írt egy verset A nő teremtése címmel. A megírás évét Balogh Károly 1856-ra teszi, azok közé az alkotások közé illeszkedve, amelyek később Madách saját elrendezésében a „Legenda és rege"-csoportba kerültek.

1

7 Mármost ez a költemény olyan motívumokat szólaltat meg, amelyek azután Az ember tragédiájában is felbukkannak. Ezt a vonását az eddigi Madách-kutatók is felfedezték. Gedő Simon már 1910-ben megállapította, hogy e költemény „az Ember tragédiájával érdekes rokon vonásokat tüntet fel: az Úr és Lucifer szerepelnek itt is, csakhogy a drámától eltérő jellemzésben".

1

8 Azt azonban nem fejti ki, hogy mi is ez az eltérés, illetve azonosság. Legújabban Kerényi Ferenc hívta fel a figyelmet, hogy ebben a legendában „Lucifer lázadását és harcát Jehova ellen nemcsak a teremtett világ kormányzása motiválja,