Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON - A Tragédia ősbemutatójának problémái - Adatok és emlékek - Az ember tragédiája

AZ EMBER TRAGÉDIÁJA A SZÍNPADON 275 mint majd a Tragédia I. színében, hanem vetélkedő vágya is a szerelem tündérének, Hajnának ölelésére".

1

9 (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy bizonyos tartalmi kapcsolat érezhető a „fényhozó" Lucifer és a hajnaltündér Haj na egymás iránti vonzalmában.) Ez így is van, de a jelenlegi témánk szempontjából számunkra elsősorban a költemény hangvétele, a tiszteletlensége, a romantikus iróniája a figyelemreméltó. íme, néhány erre utaló sor: „Jehovának jött egy pajkos gondolatja, A végtelen űrben hogy földünk teremtse. Játékául az ős szellemeknek és ím Gondolatját menten a tett is követte. 'Szellemek, hű társaim! jöjjetek, jöjjetek! Mindenki teremtsen, mint szeszélye súgja, [!] Közösen készítsük el a porvilágot. Majd meglátjátok, mi jót nevetünk rajta.' [...] Jehova teremtett önképére, férfit, Mint bábot készítünk a gyermek-színpadra, Melyen olyan furcsa méltósággal játszik Szem elöl elrejtett sodronyán vonatva. 'Készen áll a föld, most kormányozzunk együtt' Szólott Lucifer. - 'Nem, az csak engem illet! Viszonzá Jehova; vagy nem-é teremtém A földnek királyát?' - s amint mondta, úgy lett. A szelídebb lelkek megnyugodtak benne, A meghódolok közt első volt szép Haj na, Csak néhány törhetlen volt még Luciferrel, Amint a hűséget büszkén megtagadta."

2

0 Tehát már ennek a költeménynek is az az alapgondolata, hogy a végtelen űrben a világot az „ős szellemek", mint meghívott társalkotók teremtették, köztük a közös kormányzást igénylő Luciferrel és „néhány törhetlen" szellemellenféllel. Ezt a „tiszteletlenséget" érezhette meg Arany János, amikor úgy ítélt, hogy az