Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)
A NEMZETI SZÍNHÁZ TÖRTÉNETÉBŐL - A Csongor és Tünde német előadásai
252 SZÉKELY GYÖRGY: MOZAIKOK A Csongor és Tünde német előadásai Milyen messzire hangzik a költő szava? Innen, erről a tájról. Réges-régi kínzó kérdés. Ha lírai vers a mű, talán könnyebben kap fordítót, folyóiratban egyegy oldalt. Ha novella vagy regény, elszántság kell hozzá, idő, kiadó, terjesztői céltudatosság. De mi lehet a dráma sorsa, amely csak megtestesítve hat igazán? Ahhoz már intézmény kell, vállalkozói merészség, színház és együttes, a bukás lehetőségének, veszedelmének a tudata. A „mégis" próbája. Lehet-e megjósolni egy idegen közeg rezonanciáját? Azonos kulcsra jár-e a más agy, a más szív? Hol és mikor mutathatjuk fel nagy klasszikus értékeinket? Tapasztalhattuk: a Bánk bán alig jut túl a küszöbön, Az ember tragédiája többnyire látványlehetőségeivel vonz és nem filozófiájával. Es mihez lehet kezdeni a Csongor és Tündével? Vörösmarty Mihály Összes művei kilencedik kötetében Staud Géza A Csongor és Tünde a színpadon címmel foglalta össze a „kisugárzás" közismert tényeit. A következőket rögzítette: „Idegen nyelven két külföldi színházban került színre a Csongor és Tünde: 1942. szeptember 19-én és 20-án a berlini Schiller Theaterben Ferdinand Klein-Krautheim német fordításában német színészekkel [...]. Ugyanez az inszcenálás került bemutatásra Szófiában 1943. június 10., 12. és 13-án, Németh Antal rendezésében, bolgár színészekkel." 1 Ezek az adatok kiegészítésre szorulnak. Részben, mert úgy látszik, egyes tények elfelejtődtek, részben, mert még a hazai szakma tudatáig sem jutottak el. Szerencsére Németh Antal hagyatékában gazdag forrásokra lehet bukkanni. Í940. január 21. Stadttheater Glessen Kezdjük az ismeretlennel, a németországi, német nyelvű ősbemutatóval, amelynek közvetlen előzményeit a budapesti német nyelvű Ungarn című folyóirat 1940. októberi számából tudhatjuk meg. 2 Az egyik cikket a Csongor új német fordítója, a giesseni színház dramaturgja, Ferdinand Klein-Krautheim írta, aki Pozsonyban született 3, húsz esztendeig Magyarországon élt, magyar gimnáziumba járt és főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A giesseni együttest az akkor harmincnyolc éves Herman Schulze-Griesheim vezette. A korabeli kritikusok főként kezdeményező készségéért di-