Székely György: Mozaikok (Színháztudományi szemle 39. OSZM, Budapest, 2009)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON - Doktor Faustus és Kasperl - így kerek a világ! (?)

A SZÍNJÁTÉK MAGYARORSZÁGON 103 Doctor Faust.) Ebben nyolc fellelhető Faust-bábjáték szövegkönyvét ismerteti. Ezek alapanyaga 1800 és 1865 között került lejegyzésre. Van köztük, amelyiket az Ulmer Puppentheater bocsátott rendelkezésére, egy másikat az Augsburgban működő együttes, a harmadikat Geisselbrecht német bábjátékos anyaga alapján nyomtatták ki 1832-ben, azután egy 1850 körül működő bábjátékos kéziratos példánya alapján készült szövegkönyv került a kezébe, a következő egy 1857es lipcsei kiadású játék volt fametszet-illusztrációkkal, 1865-ben egy Wiepking nevű, Oldenburgban működött marionett-játékos kéziratát vehette kézbe; a legkésőbbi, egy strassburgi változat ötfelvonásos formát képviselt. De ha megvizsgáljuk azokat a híradásokat, amelyek már a 19. századból származnak - legalábbis a német, illetve a cseh nyelvterületről - azt láthatjuk, hogy mintegy összegyűjtik mindazokat a motívumokat, amelyek az addigi gyakorlatból továbbhagyományozódtak. Ezt tapasztalhatjuk azon a potsdami plakáton, amelyiken „Mechanicus Schütz" négyfelvonásos előadást ígér, benne a szokásos epizódokkal (Dávid és Góliát, Sámson, Lucretia, Salamon király, Judith és Holofernes), és amelyben Kasperl is végigjátssza szerepsorozatát: szerződésbontó szolga, akit azután Faust vesz szolgálatába, Kasperl, aki maga is megidézi az ördögöt, majd légiutassá válik, mielőtt mókás dalaival éjjeliőrként szórakoztatná közönségét. Mefisztó is nagy „fúriasereggel" vonul fel - köztük van Auerhahn, Megera, Aurot, Polumor, Haridar, Asmodeus, és hogy vicces ördög is legyen: Vitzliputzli.

1

5 1824-ben Frankfurt am Mainban egy Lorgée nevű marionett-játékost lehetett látni. Az újságbeszámoló szerint ebben Faustot úgy kísértette az ördög, hogy „az akarat szabad". A változat különlegessége volt, hogy még szerepelt benne Hanswurst, de már Kasperl is megjelent a színpadon - Faust itt Firenze hercegének a feleségét csábította el. A végén pedig az Ördög nem Helénát kínálta föl neki, hanem Lucretiát, aki helyett az átölelés pillanatában a testét-lelkét elragadó ördögök jelentek meg.

1

6 - Az időben következő adatnak magyarországi vonatkozása is van: a Stockholmból érkező Pratte nevű bábos „változásokkal és metamorfózisokkal" Győrött adta elő a darabot - így például egy tükör Helénává, majd Saturnusszá változott át.

1

7 Különösen jelentőssé vált a Faust-bábjáték története szempontjából a cseh nyelvterület. Ekkoriban működött ott Matej Kopecky (1775-1847) - marionettjei közül több fennmaradt. És persze ezekben az évtizedekben játszotta a Faust-bábjátékot a Dubsky-dinasztia második nemzedéke. Valószínűleg az ő előadásukat ismertette Richard Andrée 1866-ban. Mivel ez a változat valóban a hagyomány szintézisét képviseli, idézzük a beszámolót: „Az alábbi szerep-