Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Czékmány Anna: Múltjában él a nemzet(i)

70 CZÉKMÁNY ANNA: MÚLTJÁBAN ÉL A NEMZET(I) a vizsgálódás fókuszpontjába. Pontosabban a nemzeti fogalom változó megközelítésmódjain keresztül törekszik érzékeltetni a Nemzeti Színház sajátos jelenségét, hiszen e perspektíva lehetővé teszi, hogy a színházat explicit módon tágabb társadalmi, politikai kontextusba helyezve vizsgálja. Hangsúlyozva, hogy az alábbi szöveg célja semmiképpen nem komplex hatalom-fogalom történet megírása, sőt még csak elnagyolt vázolása sem, hanem egy lehetséges megközelítésmód jelzése, az adattenger egyfajta rendszerezése, értelmezése felé tett lépés, ha tetszik narratívikus összefűzésére tett erőfeszítés, mely nem is első e sorban. A fehérfolt Ahhoz, hogy a fogalom változása - ha vázlatosan is de - követhetővé váljon elengedhetetlen az 1949 előtti kor(ok) vizsgálata. Hiszen az első Nemzeti Színház, megalapításakor Pesti Magyar Színház, keletkezésének hatalom-politikai, társadalmi, kulturális kontextusának jelzése nélkülözhetetlen e - mint a későbbiekben kiderül - meglehetősen traumatikus történet szövegezéséhez.

1 „A színház nem eredeti talajából kinőtt virága a magyar kultúra flórájának. Idegen talajból átültetett növény, mint kultúránk nem egy más intézménye. Nem is belső művészi szükségérzetből, a magyarság színjátszó ösztönéből lett, inkább az Európához való kulturális asszimilálódás szükségére eszmélt nemzet önérzeti igényéből, hogy létrehozza mindazokat az intézményeket, amelyek a művelt külföldön mint a műveltség eszközei és ismertető jelei szerepelnek. Egyenlőnek lenni a nyugattal, meghonosítani eredményeit, utolérni színvonalát - ez lett a jelszó a 18. század végétől fogva. [...] Drámánk sem azokból a misztériumokból, moralitásokból, iskolai drámákból alakult ki, melyeket az irodalomtörténet emleget, hanem a 19. század eleji német, főleg bécsi színházak műsorából. [... ] A közönségnek az a kis része, melynek volt némi színházi műveltsége, Bécs és még inkább Pest német színházában szerezte, ott tanult meg színielőadásokat nézni."

2 Schöpflin Aladár Rédey Tivadar Nemzeti Színházról írt történeti munkájának recenzió-nyitása több szempontból is tanulságos. Egyfelől implicit vagy explicit módon jelzi, hogy milyen társadalmi, kulturális, politikai erőmezőben jött létre az első Nemzeti Színház, másfelől - és jelen szöveg számára ez leglényegesebb megállapítása - a nemzeti színházat, mint a 19. században sajátosan új és paradox fogalmat értelmezi, mely a 18., 19. században kibontakozó