Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Papp Eszter: Az intézményes bábjátszás kialakulása Magyarországon, 1949-1990

DIGITÁLIS SZÍNLIÁZTÖRTÉNET 67 A Szegedi Bábszínház története az előzőektől eltérően korábbra, egészen 1945-re nyúlik vissza, mégis csak jóval később - 1993-ban lett hivatalosan önálló bábszínházzá. Kövér Béla és barátai a szegedi Dugonics András Gimnázium növendékeként elhatározták, hogy tanári és szülői támogatással bábszínházat hoznak létre. A Szabad Művelődési Felügyelőség segítségével 1946-ban megkezdődött a színház építése, és az ünnepélyes megnyitóra még abban az évben sor is került. A város hamar megismerte a lelkes kis társulatot, 1948 nyarán már az Ipari Vásáron léptek fel. 1948-ban a Szabad Művelődési Felügyelőség helyett a Pedagógus Szakszervezet vette át a csoport irányítását. Az alapító bábosok közül egyedül Kövér Béla maradt műszaki munkatársként. Az 1954-ig terjedő időszakban a bábszínház szó szerint a létéért küzdött. Többször kellett költöznie. Végleges megoldást hozott, hogy a Szegedi Fémipari Vállalat és a városi tanács segítségével a társulat saját kezűleg új bábszínházat épített a Dózsa György utcában. A Kamara Bábszínház 1954-ben nyitotta meg kapuit. Eleinte a városi tanács fennhatósága alatt működött, majd 1959-től a közvetlen gazdasági felügyeletet a November 7. Művelődési Otthon látta el. A művészi színvonal emelkedését elsőként 1960-ban a Lúdas Matyi új feldolgozású bemutatója jelezte, ez úttörő lépésnek számított a realista bábjátszás korszakában. A bábfejek már csak a színpadi alak legjellemzőbb tulajdonságait jelenítették meg, és a bábtervezők nem törekedtek naturalisztikus hűségre. Az 1960 októberében bemutatott még stilizáltabb Árgyélus királyfi mind a közönség, mind a szakma egyöntetű elismerését elnyerte. Az új utak keresésében Koós Iván tervező volt Kövér Béla támasza és barátja. A társulat 1964-től Szegedi Bábszínház néven szerepelt. A Dózsa György utcai épületet 1984 májusában el kellett hagyniuk, mivel az új épület még nem volt készen, átmenetileg a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében építettek színpadot. 1987ben készült el a Tisza Lajos körút 50. szám alatti színházterem, amelyben a bábszínház a mai napig üzemel. Közben az országban sorra alakultak az önálló bábszínházak, így 1993-ban Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése önálló Szegedi Bábszínházat alapított. Az új státusz, új kihívásokat jelentett. Többek között szakképzett kiszolgáló személyzetet kellett toborozni, mert az előadások száma a korábbi heti kettőről hatra nőtt. 1996-ban a bábszínház felvette, az 1994-ben elhunyt Kövér Béla nevét.