Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Papp Eszter: Az intézményes bábjátszás kialakulása Magyarországon, 1949-1990

68 PAPP ESZTER: AZ INTÉZMÉNYES BÁBJÁTSZÁS KIALAKULÁSA... Meg kell még említenünk a debreceni Vojtina, a győri Vaskakas és a békéscsabai Napsugár bábszínházat. Ezekben a városokban sem jöhetett volna létre az 1990-es évek második felében intézményes bábszínház, ha nem lettek volna igazán jelentős amatőr kezdeményezések. Ezek ismertetése azonban szétfeszítené mostani tanulmányunk kereteit. Célunk ezúttal az volt, hogy feltárjuk az intézményesség kialakulásának körülményeit, rávilágítsunk a munka nehézségeire és jelentőségére, és kijelöljük a további kutatásokat. 1 Dr. Szilágyi Dezső (1922-) az Állami Bábszínház igazgatója 1958-tól 1994-ig, 1962-től 2004-ig az UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség Magyar Központjának elnöke. 2 Bródy Vera (1924—) báb- és díszlettervező. 1951-től az Állami Bábszínház bábkészítője és díszlettervezője, majd később bábtervezője. O tervezte a televíziós bábjátszás első nagysikerű bábfiguráját, Mazsolát. Az Állami Bábszínházban 153 produkció fűződik a nevéhez. 3 Koós Iván (1927-1999) Báb- és díszlettervező, festőművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1945-1950 között, Kmetty János és Szőnyi István tanítványaként. Rév István műhelyében, a Nemzeti Bábszínjátékban ismerkedett meg a bábjátékkal. 1954-ben alapította az Auróra Bábegyüttest, ahol tervezőként, rendezőként és színészként is működött. 1953-1960 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanított. 1960-tól lett az Állami Bábszínház tervezője. A televízióban is dolgozott bábtervezőként. Magyar népi-nemzeti hagyományok, folklórelemek, régi és modern képzőművészeti stílusok, különböző bábtechnikák ötvözője. 4 Ország Lili (1926-1978) Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1950-ben végezte el Szőnyi István növendékeként. Érdeklődése a látványfestészettel szemben a metafizikus ihletésű szürrealizmus felé fordult. Sajátos nonfiguratív művészete egyedülálló a magyar művészettörténetben. 5 Szergej Vlagyimirovics Obrazcov (1901-1992) Pályája festőművészként indult, színészi karrierjét Nyemirovics-Dancsenkó Zenei Stúdiójában kezdte 1922-ben, majd 1924-ben a Második Művész Színház tagja lett. Ezzel párhuzamosan zenés-bábos szólószámokkal ért el nagy sikereket, valóságos esztrád csillag lett belőle. 1931-ben kinevezik az újonnan létrejövő Központi Állami Bábszínház művészeti vezetőjének, amely 1937-ben kap saját épületet. 6 Báron László (1931—) festő, grafikus, zománcművész, tanár. A Ciróka Bábszínház alapítója. 7 Kós Lajos (1924—2008) bábtervező, rendező. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után főiskolai tanársegéd, majd a Népművelési Intézet munkatársa volt. Már főiskolás éveiben kezdett bábjátékkal foglalkozni. A Bóbita alapítója.