Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Papp Eszter: Az intézményes bábjátszás kialakulása Magyarországon, 1949-1990

62 PAPP ESZTER: AZ INTÉZMÉNYES BÁBJÁTSZÁS KIALAKULÁSA... a küszködés és nélkülözés ellenére sem adták fel hivatásukat, és a végsőkig kitartottak mellette. A vásári bábjáték legrégebbi képviselője Magyarországon a Városligetben működő háromgenerációs Hincz-család volt. A nagypapa, Hincz Adolf (?—1862) mint képmutogató, panoráma- és bábszínház-tulajdonos járta az országot. Vándorkönyvének első bejegyzése 1841-ből származik, 1875-től fia, Hincz Gusztáv (1843-1892) adatait őrzi, aki csak néhány figurával gyarapította apja bábegyüttesét. Gusztáv örökségéből származnak a speciális metamorfózis marionettek, amelyek lényege, hogy a nézőnek teljes meglepetést okozva egy zsinór megrántására átváltoznak vagy szétesnek. Hincz Gusztáv 1889-ben kért bábszínházépítésre engedélyt a Városligetben, ahol az unoka Hincz Károly (1885-1953) Első Magyar Bábszínház néven folytatta a családi hagyományt egészen az államosításig. Nagyapja hagyatékát mintegy megötszörözve létrehozott egy száz darabos marionett együttest. így a Hincz-család hagyatéka egy évszázad bábjátszásának formáit, műsor- és stílusváltozásait őrizte meg. A Népligetben a szintén háromgenerációs Kemény-család működött. Korngut Salamon (185?-1930) 1897-től kezdve mutatványos előadásokkal vándorolt, majd fiára, idősebb Kemény Henrikre (1888-1945) bízta vállalkozását. Henrik 1926-ban végleg letelepedett a Népligetben. Az ezermester bábjátékos a színház teljes felszerelését házilag készítette, maga faragta. A szemtanúk beszámolója szerint kivételes tehetségű, kiváló komédiás, virtuóz marionett-játékos volt, akinek tehetsége fia ifjabb Kemény Henrik (1925-) játékában él tovább napjainkig. Általa nyert olyan mai napig tartó népszerűséget a Vitéz László figura, amely a minden nemzet bábjátszásában felbukkanó népi hős (az angol Punch, a német Kasperl, az olasz Pulcinella) magyar megfelelője. Az államosításkor ifjabb Kemény Henrik is elvesztette bábszínházát. Betiltották a bábművész, festőművész, rajztanár A. Tóth Sándor (1904— 1980) bábelőadásait is. A. Tóth 1926-ban végzett a képzőművészeti főiskola festő szakán. Londoni tanulmányútjáról hazafelé meglátogatta unokanővérét, Blattnerné Sulyok Helént Párizsban. A látogatásból három év közös munka lett a Blattner Géza vezette Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházban. A. Tóth Sándor Párizsban készített kubista-konstruktivista bábjai (Fakatona, Kislány) egyedülállóak a magyar bábtörténetben. A.Tóth Sándor 1931-ben hazaköltözött, a Pápai Református Kollégium rajztanára és cserkészcsapatának vezetője lett. Tevékenysége a kísérletező bábjátszásról fokozatosan az elméleti mun-