Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)
Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"
DIGITÁLIS SZÍNHÁZTÖRTÉNET 47 hogy tizenhárom hétvégi előadást tartsanak a Madách téri színházban. Műsorra tűzték az Amerikai tragédia, a Közös út és a Vándordiák című darabot. A színház az 1953-as választás alkalmával választási műsorokat is előadott. A Faluszínház vezetése arról számolt be 1953. július 14-én, hogy az erre a célra kiutalt 38650 forintból 1335 brigádműsort tartottak. 3 5 A Nagymező utcában működő Ifjúsági Színház 1954. február 26-án tartott társulati ülésén az igazgató beszámolóját a KV júniusi határozatának említésével kezdte. Szendrő Ferenc nyilvánosan véleményt formált a határozatról és a júliusi kormányprogramról, mely „tisztító tűzként járta át az országot". Kitért az elmúlt évek helytelen gyakorlataira: az irodalomban és a művészetben jelentkező sematizmusra, a dolgozók igényeinek lebecsülésére, a minisztérium munkájának adminisztratív jellegére. Az előző évek nagypolitika által meghatározott színházirányításához való viszonyt jól tükrözte Szendrő egyik megállapítása: „Most már bevallhatom, hogy a merev felsőbb ukázok helyett sokszor a gyakorlat íratlan törvényeit követtük, és előfordult nem is egyszer, hogy ezek is eredményre vezettek." 3 6 Szólt az Ifjúsági Színház előző évi műsortervéről, melyet véleménye szerint általában a szürkeség jellemzett. Bevallotta, hogy a bemutatott darabok nagy része nem mindig találkozott a közönség igényével, s az 1952-1953-as évadban egyetlen kortárs tematikájú, új magyar darabot sem mutattak be. Erről a Színházi adattár is tanúskodik. Az 1952-1953-as évadban a bemutatott nyolc darabból négyet orosz, egyet cseh és hármat magyar szerző írt, de egyik sem foglalkozott kortárs problematikával. 3 7 Az Ifjúsági Színház a gazdasági nehézségek, a költségvetés hiányos tervezése és a fűtőanyag árának emelkedése miatt 1953 májusában szorult helyzetbe került. A második negyedévre érvényesítendő harmincezer forintos póthitelkérésével a színházi főosztályhoz fordultak. Az illetékesek megállapították, hogy póthitelkérés helyett hitelelőleg-kérelemre van szükség. Az Ifjúsági Színház 1953-as bevételi előirányzatát az 1952. évi tényszámok alapján tervezték meg. Az 1952-es sikereket azonban nem tudták megismételni; így az 1953. szeptember végéig tervezett 3 320 000 forint bevétel helyett csak 3 103 000 forint folyt a kasszába. Az év második negyedéve sikeresnek mondható: ekkor az előre kalkulált 1 300 000 forinttal szemben 1 497 000 forintot könyvelhettek el. Az év első fele alulmúlta a várakozásokat, mert a Szerencse nem pottyan az égből című előadás nem tetszett a közönségnek. A Népszava újságírója szerint: „A darab a bemutatón nagy sikert aratott, ami mutatja, milyen szívesen fogadja dolgozó népünk az ipari munkásság harcos, szép életét megelevení-