Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)
Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"
46 KOROSSY ZSUZSA: „RÓLUNK NEMIGEN SZÓL A MESE" kisebb lett, mint amekkorát az igények megkívántak.) A korrekcióra azonban már nem volt lehetőség. így történhetett meg, hogy az építmény még el sem készült, amikor a tanácstagok már elfogadtak egy határozatot a bányavidéken létesítendő új, korszerűbb (!) szabadtéri színpad kialakításáról. A pécsi szabadtéri színpad még tizenegy hónappal később is befejezésre várt, s többek közt arra, hogy a Pécsi Tatarozó Vállalat megépítse az esővizet elvezető támfalat, a Mélyépítő Vállalat pedig megoldja az esővíz elvezetését. 2 7 Az Állami Faluszínház 1953 májusában az „örvendetes gyermekszaporulat", valamint a „nehéz játszási körülmények miatt bekövetkezett súlyosabb megbetegedésekre" (gyulladásos betegségek, kórházba szállítások) fordított segélyezési összegek emelkedése miatt kért hitel-előrehozást. 2 8 A színház támogatására, műszaki eszközparkjának fejlesztésére sajátos ajánlattal állt elő a Vas megyei Szabadságharcos Szövetség. A szervezet felismerte az Állami Faluszínház politikai jelentőségét és munkájának fontosságát, úgy határozott, hogy a színházat jobban bevonják a megye életébe. Felajánlották, hogy a tulajdonukban lévő Fiat 999-es Ballila típusú gépkocsit - az Autókereskedelmi Vállalaton keresztül - az Állami Faluszínháznak ajándékozzák. A mecenatúra e nemes formája mégsem valósulhatott meg, mert a Népművelési Minisztérium nem adta meg a szükséges engedélyt a színháznak. 2 9 Az autóra pedig szükségük lett volna, hiszen a MAV 1953 elején mintegy háromszáz szerelvénnyel csökkentette személyforgalmát, ami megnehezítette a színház tájolását. 3 0 Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az új kormány intézkedései között szerepelt a vonatok számának csökkentése is. 3 1 A Faluszínház tervezett előadásainak száma is magas volt: 1952-ben 2200 rendes és 175 SZOTelőadást terveztek. Ehelyett azonban összesen csak 2269 előadást tartottak meg. Az előadások általában a gépkocsi meghibásodása miatt maradtak el. 32 Az elmaradt előadásokat 1953. december 31-ig pótolni kellett. A Faluszínház kultúrpolitikai súlyát jól jellemzi - ahogyan Mátrai József igazgató az 1953 februárjában rendezett II. Vidéki Színházi Konferencián megemlítette -, hogy a színház működésének tizennyolc hónapja alatt hozzávetőleg nyolcszázezer ember nézte végig előadásaikat. 3 3 A Faluszínház szerette volna munkáját jobban megismertetni, ezért engedélyt kért a Népművelési Minisztériumtól arra, hogy az 1953-1954-es évadban budapesti előadásokat is tarthasson. Mátrai azt szerette volna a fővárosban reprezentálni, hogy mit nyújt színháza az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, vidéki építkezések, bányatelepek munkásainak, az egyéni dolgozó parasztoknak és a vidéki értelmiségnek. 3 4 Végül 1953-ban arra kaptak engedélyt,
