Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"

DIGITÁLIS SZÍNHÁZTÖRTÉNET 45 zi közönségszervezést. A színház csökkenő látogatottságának további okaként a nagypolitikában is oly sokszor hangoztatott érvet citálták: „Gazdaságpolitikánknak, Pártunk és Kormányzatunk által felfedett hibájának tükörképe, az életszínvonal csökkenése".

2

2 Debrecenben az 1952-1953-as évad jelentős kieséssel indult, mert az a színház átépítésekor az épület egy része beomlott. Az ebből származó bevételkiesést a színház az év végéig sem tudta likvidálni. A pénzügyi nehézségeket súlyosbította, hogy azt a típusú molinót, mellyel a színház kalkulált, kivonták a forgalomból, a másik típus pedig jóval drágább volt (6,29 forint helyett 28,52 forintba került). Az igényelt 2500 négyzetméter esetében ez már jelentős többletkiadással terhelte meg az intézményt. A szükséges anyagot Czombál Lajosnak, a színház gazdasági vezetőjének felsőbb utasításra kellett átvennie, holott Czombál pontosan tudta, hogy annak anyagi fedezete nem áll a színház rendelkezésére.

2

3 A színház költségtöbblete kilencvenezer forint volt. Ez az összeg megoldhatatlan nehézségeket jelentett a következő, 1953-1954-es évad kezdetekor: 1953 „szeptember hónapban a működésünkhöz közvetlenül szükséges anyagok beszerzésére nincs fedezetünk, miáltal műhelyeink nem tudnak dolgozni, végeredményben az új évadban bemutatásra kerülő produkciók nem kivitelezhetők."

2

4 A Népművelési Minisztérium mentette a helyzetet, s a hiány ellensúlyozásául a minisztérium rendelkezésére álló tartalékot jelölte meg.

2

5 A színház, ha nehezen is, de elkezdhette az új évadot. Jobb anyagi körülménynek örvendhettek Békéscsabán, ahol a helyi tanács végrehajtó bizottsága szabadtéri színpad befejezésére kérelmezett kilencvenhétezer forintot. Ebből az összegből ülőhelyeket, reflektort, kerítést és a színpad bővítését akarták megvalósítani. A megyeszékhelyen működő, számos rendezvénynek otthont adó színház kis mérete indokolttá tette az új színpad mielőbbi megépítését. A minisztérium egyetértett a kéréssel, sőt a kért hitelt meg is fejelte azzal a kikötéssel, hogy az új építménynek szabadtéri mozielőadások megtartására is alkalmasnak kell lennie. Százharmincezer forintot utaltak ki a kulturális beruházás megvalósítására 1953 nyarán.

2

6 Szabadtéri színpad építésébe kezdett Pécs városa is. Az 1953 júniusában tartott végrehajtó bizottsági ülés nyolcvanötezer forintot különített el a befejezésre és az üzemeltetésre. A tanács a beruházást fontosnak tartotta, volt olyan vezető tisztségviselő, aki ennek felépítésében és működtetésében látta megvalósulni Pécs kultúrforradalmát. Az év végén azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy a kivitelezésbe több hiba is csúszott. (A színpad nézőtere például