Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"

40 KOROSSY ZSUZSA: „RÓLUNK NEMIGEN SZÓL A MESE" kilenc és tizenegy fő között mozgott. A tagokat a Népművelési Minisztérium kollégiumának tagja cím illette meg. A szervezet titkára egyúttal a minisztériumi titkárság vezetője volt. Az üléseken, az egyes napirendi pontok tárgyalása esetében, a tagokon kívül a minisztérium irányítása alá tartozó területekről meghívott szakértők vettek részt. A kollégium tervek elkészítésével, végrehajtásuk ellenőrzésével, pénzügyi, fejlesztési kérdésekkel, művészeti, oktatási, népművelési igazgatási ágak főbb szervezeti kérdéseivel, tantervekkel, programok kidolgozásával, a tanácsok munkájának, az intézmények oktató-nevelő munkájának felülvizsgálatával, a káderkiválasztás kérdésével, egy-egy főosztály legfontosabb kérdéseivel, a minisztérium munkatervének elkészítésével foglalkozott. Operatív kérdések eldöntése általában nem tartozott hatáskörébe. Munkatervét a miniszter hagyta jóvá. A kollégium állásfoglalását a miniszter kollégiumi határozattá emelhette. Az üléseket általában kéthetenként tartották. A napirendre vonatkozó javaslatokat a titkár kérte be a főosztályvezetőktől. Az ülés pontos idejét, napirendjét és a meghívandók névsorát a titkár javaslatára a miniszter állapította meg.

9 Állami szinten a miniszterhelyettesi értekezleteken és a kollégiumi üléseken dőltek el a magyar színházirányítás főbb kérdései, alakultak főbb tendenciái. A színházi élet - ugyancsak állami szintű - napi, operatív irányítása a Népművelési Minisztérium színházi főosztályának feladata volt, mely 1953 decemberétől a minisztérium VI. főosztályaként működött. Pártvonalon a pártapparátus illetékes osztálya, az Agitációs és Propaganda Osztály irányította a kultúrát Horváth Márton vezetésével.

1

0 Horváth az új szakasz idején éppúgy figyelt Révai véleményére, mint Rákosi Mátyáséra. A Népművelési Minisztériumban hosszú ideig nem változott semmi. Az 1953. november végén megtartott aktívaértekezleten kritikával illették az eltelt öt hónap munkáját; kiderült, hogy az új szakasz politikáját nem követték a Népművelési Minisztériumban. Az értekezletre megfogalmazott tézisek a kormányprogram meghirdetése óta eltelt időszakot értékelték. Eszerint a minisztérium vezetésében, s részben alsóbb szinteken is, meg nem értéssel, ellenállással szemlélték a kormányprogramot. A minisztérium munkájára rányomta a bélyegét, hogy Révai József személyi kultusza tovább élt. A korábbi kultúrpolitika legtöbb elemét helyesnek tartották, s visszautasították a KV-nek a minisztériumra vonatkozó határozatát, kritikáját. Nagy Imre kormányprogramjának meghirdetése után e területen is nagy volt a bizonytalanság és a várakozás. A Népművelési Minisztérium azonban nem vizsgálta felül az elmúlt pár esztendő gyakorlatát: „Fáztunk attól, hogy magunk elemezzük a helyzetet