Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Korossy Zsuzsa: „Rólunk nemigen szól a mese"

38 KOROSSY ZSUZSA: „RÓLUNK NEMIGEN SZÓL A MESE" déssel vádolt Farkast kizárták a legfelsőbb pártvezetésből, majd néhány héttel később a KV (Központi Vezetőség) elfogadta azt a politikai bizottsági javaslatot, hogy röpszavazással a PB és a Titkárság tagjává válasszák.

2 Farkas párton belüli pozíciója tehát ismét megerősödött. Moszkvában a magyar kommunista vezetőket politikai, gazdasági és ideológiai téren végzett addigi tevékenységükért egyaránt elmarasztalták. A moszkvai iránymutatásnak megfelelően szövegezett 1953. június 27-28-i KV-határozatában kimondták, hogy a döntő fontosságú ideológiai kérdéseket a párt vezetése „szinte albérletbe adta egyetlen elvtársnak - Révai elvtársnak -, aki éveken keresztül monopolhelyzetet foglalt el az ideológia területén".

3 A kollektív vezetés helyett megvalósult egyszemélyi irányítás akadályozta, hogy az irodalomban, a művészetben, a tudomány különböző területein egyéni, a hivatalos állásponttól eltérő vélemények nyilvánosságra kerüljenek, a nézeteket szabadon ütköztessék. A legfelsőbb párt és államvezetésben elrendelt személyi változás Révai Józsefet érintette a legsúlyosabban. Révait leváltották népművelési miniszteri tisztéből, a Politikai Bizottságból kihagyták (a PB-tagoknak járó juttatásokat azonban továbbra is megkaphatta, de a Mátyás király úti villából neki is ki kellett költöznie). Háttérbe szorítását az is jelezte, hogy az Elnöki Tanács elnökhelyettese lett, s ebben a minőségében nem bírt jelentős befolyással. Elmozdítását Nagy Imre is támogatta, aki nem csak a kultúrdiktátori szerepét utasította el, de a moszkvai emigráció éveiben köztük kialakult elvi és személyi ellentétek okán is jobbnak látta Révait a hatalom első sorából eltávolítani. Révai pozícióját párt- és állami vonalon is be kellett tölteni. Nagy visszatetszést váltott ki, hogy a pártban a kultúra irányítójává a nyomdaipari gépmesterből hadügyminiszterré emelkedett Farkas Mihályt tették, „aki húsz könyvet nem olvasott életében".

4 Fia, Farkas Vladimir sem tartotta alkalmasnak apját e posztra.

5 A hadseregtábornoki rangban lévő Farkas valóban nem fejtett ki jelentős hatást e területen. Ráadásul sok beosztottja félt tőle, senki sem szerette őt.

6 Révai népművelési miniszteri székébe a kommunistákhoz csatlakozott népi írót, Darvas Józsefet ültették, akiről Illés Béla, Méray Tibor és Fekete Sándor azt tartotta, hogy úgy hajladozik, ahogyan a szél fúj.

7 Nem voltak jobb véleménnyel a kulturális élet másik befolyásos személyiségéről, a politikus és lapszerkesztő Horváth Mártonról sem. Darvas népművelési miniszteri tevékenységét egyik kortársa, Magyar Bálint visszaemlékezésében súlytalannak, óvatoskodónak ítélte. Olyan embernek