Gajdó Tamás: Digitális színháztörténet (Színháztudományi szemle 38. OSZM, Budapest, 2009)

Szakhmáry Dalma: „Országom visszanyertem én"

DIGITÁLIS SZÍNLIÁZTÖRTÉNET 101 nész. Amellett kíváncsi voltam. Szerettem volna külföldi színházakat látni, és akkoriban erre nem volt módom."

1

3 Rostand Cyrano-ja visszatérő és meghatározó eleme Szabó pályájának. Kezdő színészként a Nemzeti Színházban Valvert vicomtot játszotta, majd évtizedekkel később amerikai színpadon Ragueneau szerepében tűnt fel. Amikor 1956-ban elhagyta Magyarországot, Bécsben felajánlották neki, hogy a Burgtheaterben eljátszhatja a Cyranot. (Előzőleg már tárgyaltak a vendégszereplésről. A színház ösztöndíjat is ajánlott, hogy minél hamarabb megtanuljon németül, és a társulat tagja lehessen. Egy amerikai színészügynökség megkeresése után azonban a Szabó család úgy döntött, az Egyesült Államokban próbálnak szerencsét. Szabó Sándor ekkor negyvenéves volt, és nem beszélt angolul. New Yorkba érve Szabó Sándor és Bárczy Kató csatlakozott a magyar emigránsok színházához, és egy évig a Petőfi Színpadon, Dékány László színházában léptek fel. (Magyar darabokat játszottak, többek között Herczeg Ferenc Kék róka (1957. december 4.), Molnár Ferenci doktor úr (1958. január 8.) és Bókay János Feleség (1958. március 26.) című drámáját); szerepeltek előadó- és kabaréesteken. Szabó mellett még egy élvonalbeli művész csatlakozott a kinti színészekhez, Szörényi Éva, ám mindketten hamar megváltak az együttestől, új kihívásokat és magasabb művészi színvonalat keresve. Szabó Sándor tudatosan igyekezett elszakadni a magyar emigránsoktól, mert amerikai színészként akart boldogulni. Ezzel a döntésével nemcsak társadalmi, de egzisztenciális nehézségekkel is szembe kellett néznie. Egy évig Rockefeller ösztöndíjban részesült, és minden Rostand: Cyrano de Bergerac. Szabó Sándor (Cyrano de Bergerac) és Komlós Juci (Roxan). A Magyar Néphadsereg Színháza, 1952. december 78. Rendezte: Egri István. Várkonyi László felvétele