Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében Szombathely, Kaposvár, Nagykanizsa is csak rövid ideig látott állami együttest -, megfelelő személyi állomány (igazgatók, rendezők) hiányában nem alapítottak új színházat. 23 5 Politikailag és anyagilag is helyesebbnek tartották, ha a tájelőadások számát növelik; az 1950-1951-es évadra számukat meg akarták duplázni. Minden körzeti színházat háromszáz városi és száz tájszínházi előadás megtartására köteleztek. 23 6 (Ez a negyvenhárom hétből álló színházi évad alatt hetente két-három tájelőadást jelentett.) A hat körzeti színház (Pécs, Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, Szolnok) művészi létszámát egyenként tizenöt prózai színésszel kívánták növelni. A vidéki színházak zenekarában, az elvárások szerint, legalább húsz főnek kellett helyet foglalnia az új évadban. Minden vidéki teátrum vezetőségének alkalmaznia kellett egy dramaturgot is, akinek kiemelt feladata volt az új írók felkutatása. Az új színházak nevelő hatása csak úgy érvényesülhetett, ha minél több ember látogathatta az előadásokat. A közönségszervezés sürgős megoldást kívánt, be kellett vinni a rendszer hivatalos kedvezményezettjeit a nézőtérre, meg kellett szervezni az új, dolgozókból álló publikumot. A közönségszervező hálózatot 1949-ben kezdték kiépíteni a színházjegyek eladására, az előadások népszerűsítésére. „A Szakszervezeti Tanács és az egyes üzemek kultúrvezetői nagy munkát végeztek az elmúlt évadban a nézőközönség megszervezése és fejlesztése terén, a fejlődés azonban ma már azt követeli, hogy a közönségszervezés állami feladattá legyen." 23 7 Az új bérletezési rendszer sikerét adta hírül a színházi szaklap, az 1950-1951-es évadra vonatkozóan: „A Jegyiroda Nlemzeti] V[állalat] alig győzi lebonyolítani a bérletigénylések feldolgozását. [...] Az ötfajta bérlettípus a dráma, vígjáték, operett, opera műfajának minden barátját kielégíti." 23 8 A színházak hivatásos közönségszervező munkatársakkal rendelkeztek, tagjai rendes havi fizetést kaptak. 23 9 Velük több ezer kisebb-nagyobb üzem szervezője közel huszonötezer dolgozó szervezését látta el. 1950 őszén a Jegyiroda Nemzeti Vállalat tizenkét kirendeltsége foglalkozott színházjegyek értékesítésével Budapest peremvárosaiban. 24 0 A közönségszervezés mozgalmi része - elviekben - a tömegszervezetek, adminisztratív lebonyolítása az IBUSZ feladata volt. Ez utóbbi szervezet munkáját nem végezte megfelelően; a jegyvisszaküldések néha botrányos jeleneteket okoztak a színházak pénztáraiban; előfordult olyan eset is, hogy a jegyek összecserélése következtében a nézők A Noszty fiú esete Tóth Marival előadása helyett a Macbethre kaptak jegyet. A színházak számára történő, jegyértékesítésből származó bevétel-kifizetés sem ment gördülékenyen. A Belvárosi Színház 89
