Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében utolsó napjaiban már létezett.

19

1 Amikor 1945 áprilisában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Budapestre költözött, elismerte a Tanács művészeket érintő kérdésekben való illetékességét. A szervezet megalakulásának hivatalos dátuma 1945. február 21. - bár már ezt megelőzően, február 16-án megtartották az alakuló ülést, miután művészeti áganként öt-hat ember megtárgyalta a Budapesti Nemzeti Bizottsággal az alakítandó testület összetételét, feladatait, jogkörét. A Tanács ekkor még hat kisebb testületből, az irodalmi, zeneművészeti, képzőművészeti, építőművészeti, színművészeti és filmművészeti szaktanácsból állt.

19

2 Az iparművészeti szaktanács megalakulását csak 1945 októberében hagyták jóvá. Minden szaktanácsnak hét tagja volt, amely az adott művészeti ág legkiválóbb képviselőiből szerveződött. Megbízatásuk hat évre szólt. Elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevezte ki.

19

3 A színművészeti szaktanácsnak Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv (az Ötös Bizottság), valamint Bajor Gizi és Kárpáti Aurél voltak a tagjai. 1946 tavaszán Várkonyi Zoltán kivált a szaktanácsból, helyét Somlay Artúr foglalta el. Oláh Gusztávot már korábban felváltotta Hont Ferenc, Bajor Gizi helyett pedig Abonyi Géza lett a testület új tagja.

19

4 1945. október 27-én aláírták a VKM által előkészített 10210/1945. M. E. sz. rendeletet, amely jogszabályi szinten rendezte a Tanács működési körét, s amellyel csorbították addigi autonómiáját. A Tanács főhatósága a VKM volt, művészeti ügyekben véleményezési, javaslattételi jogkörrel. 1948 decemberében viszont javaslatot tettek a megszüntetésére, mert feladatait nem tudta megfelelően ellátni.

19

5 Erre ekkor még nem került sor, de visszatértek a kérdésre 1949 májusában, mert a Tanácsot sem szervezeti felépítésében, sem pedig személyi összetételében nem találták alkalmasnak arra, hogy a művészeti életet irányítsa, és az egyes szövetségeket az MDP kultúrpolitikai céljainak elérésében támogassa. A megszüntetéssel párhuzamosan a VKM Művészeti Főosztálya mellett szűk bizottság létesítésére is javaslatot tettek. Ennek feladata a művészeti szövetségek munkájának összehangolása volt, s a Színházi Főosztálynak adott tanácsokat. A bizottság a művészeti szövetségek egy-egy megbízottjából tevődött volna össze. Az 1948 végétől fokozatosan elhaló Művészeti Tanácsot hivatalosan az 53/1950. M. T. sz. rendelet szüntette meg. A Tanács feladatainak ellátásáról a továbbiakban a népművelési miniszter gondoskodott.

19

6 A Magyar Közlönyben 1950. február 10-én tették közzé megszűnését. A Tanács munkájának befolyásolásában a kommunista művészeket irányító Művészeti Bizottságnak is szerepe volt. A kommunista párt központ80