Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében jában működő testületnek Hont Ferenc, Kmetty János, Beck András, Schubert Ernő és Kertész Pál volt tagja. 19 7 E Bizottság közvetlenül a Minisztertanács alá tartozott, elnöke a kormány tagja volt. 19 8 A hét osztályt magában foglaló szeivezet színházi osztályának feladata az ország összes prózai és zenei színházának gazdasági, szervezeti és eszmei irányítása volt. A Repertoár Osztály ellenőrizte a színház, a zene, a képzőművészet és egyéb rendezvények műsorpolitikáját, és szükség szerint tanáccsal látta el azokat. Az Oktatási Osztály alosztályaihoz - zenei, színházi, képzőművészeti - tartoztak a művészeti iskolák gazdasági és szervezeti szempontból, valamint tanmenetük összeállítását tekintve. Ez a testület látta el az alkotó egyesületek politikai ellenőrzését, valamint a művészeti szövetkezetek feletti kontrollt is. 19 9 Illetékességébe tartozott a művészeti plakátok kinyomtatásának engedélyezése is. Az alsóbb szintű pártirányításban a színházi pártszervezetek munkájának kellett érvényesülnie. Ezeknek a pártszervezeti munka általános irányelvei alapján kellett napi teendőiket ellátniuk. Elsősorban az adott színház belső problémáival foglalkoztak - bizonyos határig. A hivatalos álláspont szerint ugyanis a taggyűléseken nem volt szabad megvitatni a színház műsorpolitikáját. Ha a pártszervezet véleményt akart nyilvánítani a műsorról, akkor észrevételeit a teátrum igazgatójával vagy a Népművelési Minisztériummal kellett közölnie. A pártszervezetek közvetlenül a kerületi pártbizottságok irányítása alá tartoztak. A Budapesti Pártbizottságnak és a Központi Vezetőség Agitációs és Propaganda Osztályának is oda kellett figyelnie a színházi pártszervezetek munkájára. Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1952 novemberében csak A Magyar Néphadsereg Színházában engedélyezte függetlenített párttitkár munkába állítását (a Nemzetiben ezt megelőzően már alkalmaztak függetlenített párttitkárt), mert a többi színháznál nem volt meg a szükséges taglétszám. 20 0 E személyre a Budapesti Pártbizottság tett javaslatot a Szervező Bizottságnak. Az 1951-1952-es évad végén a fővárosi színházakban dolgozó - összesen - 894 művész közül 338 fő, azaz 44,9 százalék volt párttag. 20 1 A színházi pártszervezetek taggyűléseinek látogatottsága ebben az időben ötven-hetven százalék körül mozgott. A Kollégium 1950 nyarán úgy látta, hogy nem a párttag művészek számát kell tovább emelni, hanem a párton kívüli kommunisták körének kiépítéséhez kell hozzákezdeni. 20 2 A színházi dolgozóknak (művészek, műszakiak, segédszemélyzet) középfokú politikai iskolát kellett végezniük, melynek hatékonysága igen 81
