Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében szerte legfeljebb százötvenezer ember tekintett meg, egy-egy filmre akár másfél-kétmillió néző is jegyet váltott. 18 4 A Szövetség belső élete a párt bírálata, az MDP II. kongresszusa utáni időkben megváltozott. A szervezet keretein belül megalakult a kommunista aktíva és aktívavezetőség, amely Horvai és Major addigi munkájának felülvizsgálatával, a vidéki színházak budapesti bemutatóhetének lebonyolításával és sajtóvitával is foglalkozott. 18 5 Az aktívavezetőségnek elsősorban a párt művészetpolitikai elképzeléseit kellett érvényesítenie a Szövetségen belül. 1951 szeptemberéig a Szövetség százhatvannégy rendezvényt (két egész napos konferencia; harmincnégy ankét és vita; egy színpadművészeti kiállítás; gyűlések; színházi és filmküldöttségek, szovjet és más szocialista országok vendégeinek fogadásai; klubnapok; szakosztályi értekezletek) bonyolított le. 18 6 Abban már nem csak a Szövetség hibáját kell keresnünk, hogy a megtartott negyven szakmai előadás többségére - amelyből húsz színházi témakört érintett - nem a szakma képviselői mentek el. A Szövetség a színházelméleti előadások megszervezésén, a művészeti szakoktatás, a dramaturgia, a színpadtervezés gyakorlati megoldásainak kialakításában történő hatékony közreműködésen túl a minisztériummal együtt értékelte az elmúlt évad eredményeit, és kitűzte a következőben megvalósítandó célokat. A főhatósággal való együttműködésben tanácsadó szerepén volt a hangsúly, a színház- és filmművészet képviselőinek javaslatait, észrevételeit közvetítette a Színházi Főosztálynak. 18 7 A Szövetségben állították össze az 1950 nyarán kiírandó színdarabpályázat tématervét, melyet jóváhagyásra a Kollégium elé terjesztettek. 1950 júniusában - e testületen belül - külön bizottságot alakítottak ki azzal a céllal, hogy a közeljövőben létesítendő Népi Művészetek Házával történő együttműködést előkészítse, s javaslatot dolgozzon ki az állami színházak és a tömegszervezetek színjátszó- és bábcsoportjai munkájának összehangolására. 18 8 A testület felmérve egyéves fejlődésének lehetőségeit, valamint a színházak és a filmművészet addigi eredményeit, 1950 októberében Színház- és Filmművészet címmel megindította havonta megjelenő szaklapját. Célja egyértelmű volt: „a magyar színház- és filmkultúra területén marxista-leninista szellemű útmutatást" adni. 18 9 A Magyar Művészeti Tanácsot 1945-ben abból a célból hozták létre, hogy érvényesítse a kommunista párt kultúrpolitikáját. 19 0 Valójában a Tanács megalakulásáról nincsenek pontos írásbeli adatok. A szervezők, a szemtanúk elmondásaiból és néhány jegyzőkönyvből derül ki, hogy a testület az ostrom 79
