Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében állam kulturális szervének, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Főosztályának, valamint Budapest Kulturális Osztályának munkáját; az átszervezett Művészeti Tanácson keresztül a párt művészetpolitikáját biztosította. Feladatkörébe tartozott a művészeti kollégiumok és főiskolák, az irodalmi és zenei folyóiratok, az írószövetség, az irodalmi társaságok, a Zenész Szakszervezet, az Operaház, a zenekarok, a zenei társaságok, a színházak és a színész szakszervezet, a szervezés alatt lévő Képző- és Iparművészeti Szövetség és a Képzőművészek Baráti Köre irányítása és ellenőrzése. 15 9 A Kultúrpolitikai Osztályt Kállai Gyula vezette. Az Osztályt alosztályokra tagolták. így jött létre a Köznevelési, a Tudománypolitikai, a Szabadművelődési, a Művészeti és az Egyházpolitikai Alosztály. 16 0 A Művészeti és a Szabadművelődési Alosztály élén Csillag Miklós osztályvezetőhelyettes állt. 16 1 A Művészeti Alosztály több szakbizottságot fogott össze (írói, képző- és iparművészeti, zenei). A Színházi Szakbizottság tagjának Major Tamást; Hont Ferencet; Kovács Andrást; Jákó Pált, a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének főtitkárát; Sivó Emilt, a Nemzeti Színház pártszervezetének titkárát és a Magyar Színház titkárát; Molnár Miklóst és Szántó Miklóst tették meg. 16 2 A Szakbizottság elnökének Major Tamást, titkárának Sivó Emilt nevezték ki. 16 3 Tevékenységüket az Agitációs és Propaganda Bizottság felügyelte. 16 4 A Színházi Szakbizottság üléseinek névsora kiegészült az adott kérdésben érintett meghívottakkal. 1948. december 8-án a Belvárosi Színház műsorát a Nemzeti Színházban tárgyaló ülésen jelen volt többek közt Major, Hont Ferenc, Berczeller Antal, Antal Jánosné, Csillag Miklós, Sivó Emil. A meghívottak között szerepelt természetesen a Belvárosi Színház igazgatója, Simon Zsuzsa, valamint Egri István, a Pesti Színház vezetője. 16 5 Simon Zsuzsa dönthetett arról, hogy bemutatja-e Tabi László Végállomás, kiszállni! című vígjátékát, vagy helyette a Nemzeti által rendelkezésére bocsátott Goldoni Szmirnai impresszárió és Sheridan A rágalmazás iskolája című darabok közül a megfelelőt választja. 16 6 Simon a Tabi-bemutató mellett döntött, melyet Gál Péter rendezésében 1949. január 29-én mutattak be. A Szakbizottságnak a háborút követően a „demokratikus színházi élet" megindítása volt legfontosabb feladata. Sivó Emil szerint a Színházi Szakbizottság 1947-ben kezdett működni. 16 7 Kiemelkedő szerepet vállalt az államosítás koncepciójának kidolgozásában is. 16 8 Azonban a színházpolitika irányvonalának meghatározása, majd keresztülvitele a pártban és tudatosítása a társadalomban nem bizonyult könnyű feladatnak. A Népművelési 75
