Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében dás után született - egy színházi lapunk, de a gyerek olyan csenevész és sovány, hogy többen annak a véleményüknek adtak kifejezést [sic!] hogy bár meg se született volna. (Derültség - a hallgatóság soraiban.) Valóban nekem is az a véleményem, hogy 1.50 Frt. [sic!] sok ezért a lapért."

8

5 A Népművelési Minisztérium színházi revíziós munkáját a Figyelő Újságszelvény Vállalat is segítette. 1949. október 11-én bemutatkozó levelet küldött a Színházi Főosztálynak azzal a céllal, hogy felhívja szolgáltatására a figyelmet. A Figyelő több mint öt évtizede foglalkozott újságfigyeléssel (körülbelül négyszáz lapot szemléztek), s ezekből előfizetőinek kivágások formájában küldték meg az őket érdeklő cikkeket. E szolgáltatását ajánlotta fel a vállalat, melyet a Főosztály meg is rendelt az ország területén megjelenő lapokra.

8

6 Emellett 1949 decemberében a Főosztály a színházak figyelmébe ajánlotta - a színházi költségvetés terhére - az „új, teljesebb formában" megjelenő Színház és Mozi előfizetésének lehetőségét.

8

7 A kultúrpolitika intenciója szerint működő új szórakoztató intézmények kialakítása csak úgy volt lehetséges, ha a sajátos funkciót betöltő színházak működését - műsorukat tekintve - legalább fél évre előre biztosították. Gondoskodni kellett megfelelő magyar, szovjet és a többi szocialista országból átvett színdarabokról, valamint az Ifjúsági, az Úttörő, a Honvéd, az Operettszínház, a Politikai Kabaré számára speciális darabokról.

8

8 A magyar színdarabhiány kiküszöbölésére és a témájában, művészi értékeiben megfelelőnek tartott darabok kiválasztására, vagyis az egységes szempontú műsorpolitika megteremtésére a párt Színházi Szakbizottsága kommunista színigazgatókból álló, dramaturgokat és rendezőket is magában foglaló Dramaturgiai Tanácsot (Tanács) hozott létre. Ennek feladata az írók aktivizálása, színdarabok íratása volt előre meghatározott problématerv keretein belül.

8

9 A Tanácsot azzal az alapvető céllal szervezték meg, hogy a műsorpolitika véletlenszerűségét kiküszöböljék, a színházak tervszerű műsorainak összeállítását biztosítsák. A dramaturgia „operatív súlypontja" a színházakba került; ezek mellett kellett kialakítani egy olyan központot, amely a színházak dramaturgiájának ideológiai irányítását végezte. A Tanács a minisztérium munkáját segítette, a műsorösszeállítás előtt a darabok véleményezésével, javaslataival segítette döntését. A Tanácsnak mint legfelsőbb irányító szervnek össze kellett fognia az egész ország dramaturgiai munkáját.

9

0 Hiába létezett a Színházi Főosztály mellett működő felsőfokú tanácsadó szerv - a minisztérium és a Tanács viszonya nem működött paritásos alapon. A Tanács nem rendelkezett teljes körű önállósággal. A minisz62