Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Függelék:Molnár Klára: A színházi előadások dokumentálásáról

Molnár Klára: A színházi előadások dokumentálásáról A Jedlik Ányos-pályázat felgyorsította az adatbázisok feltöltését, és lehetőséget teremtett új adatbázisok kialakítására. A végső cél az adatbázisok több szempontú keresést felajánló internetes megjelenítése. A különálló adatbázisokban lévő adatokat össze kell kapcsolni ahhoz, hogy minél szélesebb képet adjanak egy-egy színházi előadásról, személyről. A kutató a sokoldalú keresés eredményeként összerakhatja, felidézheti az előadást, bemutathatja az alkotók életpályáját, kutathatja a társulatok, színházak történetét. A továbblépés útja a meglévő Ariadne adatbázisok fejlesztése. A pályázat feladatait szem előtt tartva és a hiányosságok megszüntetésével átalakítottuk, kibővítettük a bemutatótár adatlapjának kategóriáit. A módosítást elsősorban az tette szükségessé, hogy a balett- és táncművészeti produkciókkal és bábelőadásokkal bővült az adattár, ezért új kategóriákkal egészítettük ki az adatlapot. A pontosság érdekében szótármezőket alakítottunk ki; a már feldolgozott adatokból kiválaszthatók a gyakrabban előforduló fogalmak. A javítások mellett új adatbázisok megteremtése, feltöltése vált szükségessé. Meg kellett tervezni a színházi tárgyú cikkeket feldolgozó bibliográfiát, a társulatok és színházépületek adatait összesítő adatbázisokat. Az új adatlapok kitöltői az előadások alapadatait átemelhetik a bemutatótárból. Ez pontosabbá teszi az adatbázisok tartalmát, csökkenti a téves információkat, megkönnyíti a feldolgozó munkát. Elkezdődött a produkciós adatbázis feltöltése 1949-től, a színházak államosításától napjainkig. A feldolgozó munka forrásául szolgáltak a már említett adattári dossziék, A magyarországi színházak műsora 1949-1969 (Összeállította Alpár Ágnes és Szakáts Károly Bp., 1970) című kiadvány, a színlapok, a műsorfüzetek, a műsorújságok, a színházak adattári összeállításai, összefoglaló kiadványai. A források gyakran hiányos vagy eltérő adatokat tartalmaztak, leginkább a bemutató dátuma és a bemutató helye nem volt egységes; különösen a tájhelyeken tartott előadásokról közöltek ellentmondó adatokat. Ekkor a kritikákat, az előzetes beszámolókat is segítségül hívtuk. Eltérő a szerzők, színészek, közreműködők neveinek írásmódja: a Magyar színházművészeti lexikon (Főszerkesztő Székely György, Bp., 1994) címszófelvételi gyakorlatát tartottuk mérvadónak. Az adott időszakra jellemző, hogy a bemutatókat tájelőadásokon tartották; a produkciók csak később kerültek az „anyaszínház" repertoárjába. Az Állami Déryné Színház - utazó, tájoló - mozgása az egész ország területére kiterjedt. A vidéki színházak 353