Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből Az Afrikáért dobban a szívem című estet 1962. december 3-án tartották meg. A bevezetőt dr. Sík Endre nyugalmazott külügyminiszter tartotta. A műsorban illusztrált előadás hangzott el a vadászatról (Dénes István), a népszokásokról (Katona Imre), diavetítés segítségével mutatták be az afrikai díszítőelemek, szobrok jellegzetességeit, levetítették a Bélyegek beszélnek Afrikáról, Afrika tájai, Összeállítás Afrikáról című kisfilmeket. A Budapesten tanuló afrikai diákok együttese népmese- és népzene-bemutatót tartott, s fellépett a Fővárosi Nagycirkuszban épp vendégszereplő ghánai táncegyüttes is. „Zsúfolásig tömve volt a nézőtér az Afrika-esten, amit életemben először csináltam. Miért? Mert a téma benne volt a levegőben. Annak a tizenkéttizenöt embernek, akik ezeket a műsorokat csinálták, arra volt különös antennájuk, hogy mi van a levegőben, mi érdekelheti a többieket, melyek a kielégítetlen intellektuális vágyak. Része voltunk annak a két-három-ötezer emberből álló nagyobb körnek, amely körülvette a színpadot, amely a törzsközönségünket alkotta, tehát arról csináltunk műsort, ami őket érdekli" - emlékezett Gáspár Zsuzsa. 4 0 Gáspárt igazából a színház izgatta: „Amikor az Universitas felvételt hirdetett, jelentkeztem. A meghallgatást Mezei Éva tartotta, s amikor rám került a sor, közöltem, hogy tag szeretnék lenni, de színész nem. Jó, akkor ülj le volt a válasz, s ezzel az együttes tagja lettem. Ha kellett tenni valamit, tettem, így gyakorlatilag ott éltem a színpadon. Létezett egy másodlagos társas élet, ebből nőttek ki a műsorok. Az ember találkozott a folyosón Vágó Péterrel vagy Érdi Sándorral, váltott velük egy-két szót, s kiderült, hogy ebből talán műsort kéne csinálni. így keletkezett egy csomó program, amit én vagy én is szerkesztettem, amelyben benne voltam. Az Öné a színpad!-ot úgy találtam ki, hogy eszembe jutott: meg kéne hívni embereket, s megcsinálni azt, amit ők elképzelnek." 4 1 Az 1962-1963-as évad első felének értékelésekor a Kulturális Bizottság megszabta a feladatot: növelni kell az ismeretterjesztő előadások számát, az ismeretterjesztés hatékonyságát. Az ismeretterjesztés körébe természetesen beletartoztak a Collegiumok. A Collegium Musicum a Ráday utcai diákotthonban kéthetente tartotta foglalkozásait: Simon Albert és Dobszay László A szimfónia kialakulása címmel Haydn és Beethoven műveit elemezte. A Collegium Artium keretében dr. Dombai Józsefnek a 20. század művészetéről szóló előadássorozatában az első félévben feldolgozott témák: a francia festészet Monet-től Dufyig; olasz festészet Carrától Guttusóig; Rodin 301"
