Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből

Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből Zalotay Elemér építész sok vitát kiváltó koncepcióját, amikor a folyosókat, a nézőtér falait beborították a házgyári lakótelepek alternatívájaként kínált, kilométer hosszú sorházak tervei, de nem lehetett ebben elmélyedni, hiszen idő kellett az íróvendégek, Dino Ciani olasz zongoraművész, Róna Viktor, Szentpál Mónika, a Pécsi Zsebszínház, Sárosi Imre úszásedzés-módszereinek bemutatására. Ugyanakkor a Háborús pszichózis és a művészet, illetve A válság művészete II., vagy a kortárs olasz kultúrát és a kortárs filmművészeti irányzatokat külön-külön tárgyaló est még akkor is átütő erővel hatott, ha a technika kiszámíthatatlansága miatt sok nehézsége támadt a műsorvezetőknek. A háborús pszichózis foglalkoztatta az embereket, hiszen ekkoriban ismét elmérgesedett a két nagyhatalom viszonya. A háromrészes estet - mely az első, illetve a második világháborúról s következményeiről, valamint az atomfegyverkezésről és hatásainak leküzdéséről szólt - Almási Miklós és Elbert János párbeszéde keretezte. A beszélgetés közben Erich Kästner-, Apollinaire-, Enzensberger-, Éluard-, Hikmet-, Jevtusenko-, Schumacherművek hangzottak el; Picasso- és Dali-képeket mutattak, részleteket az Emberi sors, a Szerelmem, Hirosima, a Tiszta égbolt című filmből, megszólalt Schönberg Varsói menekülje és Sosztakovics Leningrádi szimfóniája, s A mutatványos című lengyel kisfilm helyett - a technika csődjéből adódóan - a román Gopo Homo sapiensét vetítették. E Horizont-est után Sipos Tamás lemondott főszerkesztői megbízatásáról, helyébe Horváth György került. Már ő jegyezte az előző évben kezdett s a válság művészetét továbbgondoló műsort, melyben Harold Pinter Ételliftje mellett Ginsberg: Üvöltés, Robbe-Grillet: A féltékenység rései (regényrészlet), Adamov, Albee, Ionesco, Kerouac s mások szövege, valamint Luigi Nono zenéje szólalt meg, illetve Pollock festészetéről adtak illusztrált ismertetőt. Egy-egy témakör - így a modern építészet - csaknem minden alkalommal szóba került. Más esteken készülő műsorokról tájékoztatták a hallgatókat, vagy kevéssé ismert művészeti területeket mutattak be. Perneczky Géza itt beszélt először a modern képzőművészetről: az absztrakt és a realizmus dualizmusáról; majd önálló előadássorozat keretében ismertette a 20. századi művészeti irányzatokat. Eck Imre szereplését az évad végén a Pécsi Balett fellépése követte. Latinovits Zoltánt, a Vígszínház legendás Rómeóját hívták meg, hogy beszéljen a készülő előadásról, aki csak ezt követően lett az irodalmi műsorok rendszeres közreműködője. Prozomim- és művészi 299"