Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből A tizenöt éves Egyetemi Kórus és az ötéves Koncertzenekar jubileumi hangversenye mellett a Szólista csoport (Banda Zsuzsa, Csíkos Ferenc, Fettich Mária, Ikrényi Bertalan, Keller Györgyi, Kerényi Sándor, Koós Gábor, Naszályi Péter, Varga Bálint András) is bemutatkozott. Ebből az alkalomból Petur István az együtteseket a Szocialista Munkáért kitüntetésre, Baross Gábort a Munka Érdemrend elnyerésére terjesztette fel. A táncegyüttes is egyre többször hallatott magáról. A csoport 1961. november végén kétnapos látogatást tett a bodajki vájáriskolában. A bányalátogatást követően és a bakonyi kirándulást megelőzően a táncosok felléptek a Katalin-napi bálon. Az együttes sikerei mellett szólni kell a nehézségekről is: Gyapjas István együttesvezető 1963. január 5-én kelt feljegyzéséből kiderül, hogy „a próbaterem hiánya miatt már nem az eredményes vagy eredménytelen művészi munka, hanem az együttes léte a kérdés. Hol a Közgázon, hol a Bölcsészkari épület V. emeleti, azaz tetőtéri szűk szobácskájában kapnak termet, ezekbe hangszerrel be sem tudnak menni." Pedig az osztrák Loipersbachi Népi Együttestől meghívásuk van; fellépésükért száz schilling zsebpénzt kapnának, bécsi kiránduláson vehetnének részt, ám viszonosságból nekik is meg kellene hívniuk a vendéglátókat. Az utazási korlátozások miatt szóba sem jöhet a vendégszereplés. Az egyetemi vezetők többé-kevésbé elégedettek az évad eredményeivel, jólesően nyugtázták, hogy évadkezdésre befejeződött a színpad korszerűsítése, átépítése, a ruhatár felújítása. Ekkorra sikerült új zongorát beszerezni, mely a koncertek elengedhetetlen kelléke. Ugyanakkor aggályosnak tartották, hogy a közönségen belül viszonylag kevés az egyetemista, s még kevesebb az egyetemi dolgozó, oktató. Az MSZMP ELTE Pártbizottsága 1962. június 15-én megtartott ülésén az egyetemi kultúrmunka politikai fejlődéséről szóló határozatának II/3. pontjában kimondta: „Az Egyetemi Színpad elsődleges feladata az egyetemi hallgatóság (beleértve a többi budapesti egyetemet és főiskolát) és részben a középiskolások kulturális igényeinek kielégítése, helyes irányú befolyásolása. Éppen ezért különös gondot kell fordítani a színpad munkájára, a helyes eszmei-politikai tartalomra, s az egyetemi hallgatóság minél intenzívebb s tevékeny részvételének biztosítására. E keretek között tudomásul kell venni, hogy a színpad létező, dolgozó szerv, s biztosítani kell a színpad munkájának feltételeit. A jegyiroda összegyetemi feladatokat lásson el. Az Egyetemi Színpadon csökkenteni kell a nem egyetemi programok számát. A műszaki alkalmazottat státuszba kell venni." 2 9 A Kulturális Bizottság az 196l-1962-es tanév második félévének 290"
