Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Nánay István: Az Egyetemi Színpad történetéből
Nem ay István: Az Egyetemi Színpad történetéből ellensúlyozására felhívja a figyelmet a tudományos előkészítés és a kiváló színművészekkel való kapcsolat fontosságára; valamint kijelölte a feladatot: „az együttesnek két év alatt fel kell nőnie az előtte álló feladatokhoz, mint a VIT-re való felkészülés és az ideológiai fronton való helytállás". Ezen az ülésen szeptemberre tervezik a kultúrház megnyitását, amely már többé-kevésbé kész, hiszen a vitában Kardos Tibor beszámolt róla: „a terem nagyon szép és naponta vannak érdeklődők és ajánlkozók arra, hogy ezt a termet egy kísérleti színház színhelyévé tegyék". 7 Végül a tanács határozatban rögzítette: alakuljon meg a rektor tanácsadó testülete, a Kulturális Bizottság, amely egyben az egyetem kulturális és művelődési tevékenységének átfogó, legfelsőbb szintű elvi irányítója és felügyelője. A Rektori Tanács-ülés szeptember 17-én már arról határozott: a létesítmény elnevezése Egyetemi Március 15. terem legyen - amit feltehetően egyetlen érv támasztott alá: az ablakok a Március 15. térre néztek -, s elfogadták az 1956-1957-es tanév kulturális munkatervét. Ennek 13. és 14. pontja foglalkozik a központi intézmény feladataival. „Munkaterv-tervezet az 56/57-es tanévre. [...] 13. Ez év november 7-én be kell fejezni és a használatnak ünnepélyesen át kell adni az egyetem kultúrházát, amelynek munkáját annak igazgatója a következő irányelvek szerint irányítja: a. az irodalmi műveltség fokozása érdekében magyar és világirodalmi témákból előadásokat kell tartani, újonnan megjelent művek vagy időszerű irodalmi kérdések körül vitaesteket kell szervezni, neves előadóművészek közreműködésével be kell mutatni a magyar és világirodalom alkotásait; b. rendszeres filmelőadásokat kell tartani elsősorban olyan filmek bemutatásával, amelyek a nyilvános filmműsorokban nem láthatók; c. a zenei műveltség fokozása érdekében kiváló zenei szakembereket zenetörténeti előadások megtartására, kiváló alkotások ismertetésére és bemutatására kell felkérni; d. művészettörténeti előadásokat kell tartani kép vagy filmvetítésekkel, illetve tárlatlátogatásokkal egybekötve; e. rendszeres előadásokat kell tartani, amelyek a természettudományok és a műszaki tudományok szélesebb érdeklődésre igényt tartó kérdéseit ismertetik; f. vitaesteket kell rendezni a hallgatókat érdeklő időszerű kérdésekről tapasztalt vezetők, elsősorban tekintélyes professzorok irányításával. 261"
