Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Czékmány Anna: Múltnak kútja. A kortárs történettudomány szempontjai és az 1956-os forradalom és szabadságharc

Czékmány Anna: Múltnak kútja az imaginárius az irodalmi antropológia ösvényein. Bp., 2001. 5 A korszakolást illetően: Kisantal Tamás: A történelem anyaga, i. m. 7-37. 6 Arthur C. Danto: The analitical Philosophy of History. Cambridge, 1965. 1-16. 7 Carl G. Hempel: Aspects of Scientific Explanation and Other Essays in the Philosophy of Science. New York, 1970. 231-243. Az ATM elnevezés William Dray-től származik. 8 William Dray: Theories of History. Illinois, I960. 403-408. 9 A grammatikai nyelvfelfogás dekonstrukciójához: Paul de Man: Az olvasás allegóriái. Szeged, 1999. 13-34., Jacques Derrida: Grammatológia. Párizs-Szombathely, 1991. 1

0 Reinhardt Koselleck: Zeitschen. Studien zur Historik. Frankfurt am Main, 2000. (A fordításokat a Hansági Ágnes tanulmányában jelölt oldalszámokkal adom meg. Lásd: Hansági Ágnes: Az idő archeológiája. In: Történelem, kultúra, medialitás. Szerkesztette Kulcsár Szabó Ernő és Szirák Péter. Bp., 2003.) 1

1 A tanulmánynak nem célja, hogy értelmezze az interdiszciplinaritás terminusában megbúvó ellentmondásokat, pontosabban elméleti problémákat. E fogalom feltételezi, hogy elhatárolható diszciplínák között létrejöhet együttműködés, kérdéses azonban, hogy mennyiben változott meg a tudományosság, illetve ehhez szervesen kapcsolódva a tudomány fogalma: léteznek-e diszkrét módon elkülöníthető vizsgálati tárggyal és módszerrel rendelkező tudományágak? 1

2 Haydn White: A történelem poétikája. Aetas, 2001/1. és Haydn White: Metahistory. The Historical Imagination in 19

t

h Century Europe. Baltimore, 1973. 1

3 White nézete szerint a történet/történelemalkotás egy másik meghatározó sajátossága, hogy a történetíró alapvetően nem nyelvi eseményekből nyelvi emlékek, források alapján szöveget hoz létre. A kérdés természetesen ennél lényegesen összetettebb, hiszen implikálja a nyelven kívüli valóság kérdését, miszerint: létezik-e bármiféle realitás a nyelvi strukturáltságon túl? E kérdés megválaszolása azonban nem tárgya jelen dolgozatnak. 1

4 Haydn White: Figurái Realism. Studies the Mimesis Effect. Baltimore, 1999. 32. 1

5 Frank R. Ankersmit: History and Tropology. The Rise and Fall of Metaphor. Berkeley, 1994. 97-124. 1

6 A hermeneutikai megközelítés vizsgálatánál Ankersmit egyik hivatkozott referenciapontja Hans-Georg Gadamer elméleti rendszere. Gadamer többek közt Igazság és módszer című művében megalapozott megközelítésmódban a műalkotásokhoz fűződő befogadói viszonyt dialógusként határozta meg. E reláció alapvető sajátossága, hogy a műalkotás jelentése nem mindenki számára, változatlanul, a mű szerkezetéhez kötötten létező, hanem egy folyamatosan alakuló kérdés-válasz játék eredménye. Lásd: HansGeorg Gadamer: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Bp., 1984. 1

7 Ankersmit vitatja az ATM-modell érvényességét, hiszen, meglátása szerint, a történettudomány szemben a természettudományos magyarázatokkal nem a világ állapotáról 251