Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Czékmány Anna: Múltnak kútja. A kortárs történettudomány szempontjai és az 1956-os forradalom és szabadságharc
Czékmány Anna: Múltnak kútja törésként értelmezik, mely a szakadásaiban feltárulkozó hiányokkal a fennálló rendszer hierarchiáját teszi alapvetően kérdésessé, így nyitva meg az értelmezés terét is. Az utolsó kiugrási kísérlet elmulasztásának kudarca, 4 6 majd a második világháború lezárása után Magyarország sajátos helyzetbe sodródott, hiszen egyszerre kellett megfelelnie a jaltai felhívás követelményeinek és az országot „szövetségesének" tekintő szovjet birodalom hatalmi, politikai elvárásainak. Az 1949 májusában lezajló első egypárti választásig 1945. november 4-én megtartottak egy demokratikus választást és 1946-ban kikiáltották a köztársaságot, tehát a diktatórikus, személyi kultuszon alapuló, közvetlen és erőszakos hatalomérvényesítési módszerekkel dolgozó struktúrát egy közel három évig fenntartott, fenntartható demokratikus politikai és részben ideológiai rendszer, pontosabban annak jelentőségében felülértékeihetetlen kezdeményezése előzte meg. A politikai változások, harcok hátterében még máig tisztázatlan külhoni, illetve belföldi érdekek húzódtak meg. Máig megválaszolatlan (megválaszolhatatlan) az a mellékesnek nem tekinthető kérdés például, hogy a Szovjetuniónak volt-e valamilyen forgatókönyve a magyarországi hatalomátvételre. Az egypárti hatalmi struktúra egyfelől a második világháború előtt létező és működő társadalmi viszonyhálózat szabályszerűségeit képtelen volt egy konszenzuson alapuló társadalmi, politikai mátrixszá átformálni, erőltetett kialakítása másfelől nem eredményezte e rendszer széles körű társadalmi támogatottságát. A háború előtt domináns társadalmi, politikai, ideológiai hatalmi hierarchia fenntarthatóságát alapvetően kérdőjelezte meg a második világégés, majd a Rákosi-rendszer. Ennek következtében a társadalom számára általános élmény volt az identitásvesztés, illetve a „régi" hagyományozódott, sajátként felismert viselkedési normák átmentési kísérlete egy idegen rendszerbe. E rendszert alapvetően a hiány és a másság határozta meg. A régi szabályok és szabályszerűségek ellehetetlenülésének gyökértelenítő tapasztalatát képtelen volt elfogadható alternatívaként ellensúlyozni a Rákosi-féle rendszer gazdaság- és társadalompolitikája, illetve primitív ideológiája. Az 1949-től 1956-ig húzódó időszak hatalmi váltásai, világpolitikai változásai erősítették a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság hiányérzetét. Sztálin halála után Nagy Imre rövid hatalomra kerülése pedig nyilvánvalóvá tette az egységesnek mutatkozó, sablon párt-ideológiai osztottságot, érzékelhetővé váltak belső feszültségei. 4 7 így az 1956-os forradalom tulajdon245
