Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" megfogalmazta: „Mint rendező, amellett, hogy számos színpadművészeti reform kezdeményezője (pl. háromdimenziós, lépcsős színpad) a világnézeti alapon álló, kollektív színjáték fanatikus előharcosa. A görög és a középkori vallásos színjáték áhítatos szellemét akarja újjáéleszteni a mai színházban, ezért hatalmas tömegünnepeket szervez, amelyeken korunk kollektív hitét próbálja kifejezni, és az emberiség közös nagy eszméit (szolidaritás, progresszió stb.) ünnepli." Ezeknek az éveknek Hont számára talán legfontosabb következménye, hogy 1929-ben belépett az illegális kommunista pártba. Későbbi önéletrajzai szerint már 1924-től bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Megélhetési lehetőségei rendkívül bizonytalanok; 1928 és 1937 között többnyire alkalmi rendezői szerződéseket kötött. Saját felsorolásában az Új Színház, a Magyar Színház, a Bethlen téri Színház, a dunántúli színikerület, a szegedi Városi Színház szerepel. Az Új Színház számára fordította le, és ott vitte színre Lenormand Számum című „modern" darabját (1928. március 30.). Ugyanaz év október 30-án rendezte Szegeden George Bemard Shaw Szent Johannájának bemutatóját Peéry Pirivel - Németh Antal későbbi feleségével - a címszerepben. 1928 őszén részt vett Kassák Lajos új szervezkedésében, a Munka körben. Kassák szerint ez a csoport a magyar avantgárd mozgalom vállaltan politikus társasága. Hont ekkor a „kísérleti színpadok" felállításának elősegítésére megalapította a Színházbarátok Körét. Mindezeknél fontosabb azonban 1929-ben a Széphalom című folyóirat 7-8-as számában megjelent Ünnepi játékok Szegeden című cikke. Ebben kiemelte, hogy a játékok megvalósítása „nemcsak az alföldi művészet, hanem az egész magyar színpadi kultúra szempontjából óriási jelentőségűnek ígérkezik". Ebben a cikkében már szerepelt az egyelőre még építés alatt álló Dóm tér, mint az egyik lehetséges játszóhely. Nagyjából ezzel a cikkel egy időben, 1929. július 25-én jelent meg a Pesti Naplóban az akkori kultuszminiszter, gróf Klebelsberg Kunó Munka, tőke, tudás című vezércikke a szegedi Dóm tér építkezésének közelgő befejezése alkalmából. Ebben a miniszter úgy fogalmazott, hogy „talán majd itt lehet a salzburgi Dóm előtt folyt játékok mintájára népies és művészi passiójátékokat rendezni". A gondolat a levegőben volt... Az 1930-as év őszének témánk szempontjából nézve fontos eseménye, hogy megalakult a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Előzménye volt a radikálisnak tartott Bethlen Gábor Kör, élén a kiváló képzőművésszel, Buday Györggyel (aki egyébként ugyanaznap született Kolozsvárt, mint 143