Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" Hont Szegeden). A kör hasonló eszmei irányzatot képviselt, mint a szintén akkoriban aktivizálódó úgynevezett „agrársettlement"-mozgalom. Radnóti Miklós 1930-ban iratkozott be magyar-francia szakra a szegedi bölcsészkarra. Együtt voltak azok a személyek, akik az elkövetkezendő évtizedben oly jelentős szerepet töltöttek be a progresszív eszmékhez vonzódó hazai ifjú értelmiség életében. Az alapítók nevét azért is fel kell sorolni, mert hosszú ideig a kulturális élet vezető személyiségei. A „szakmai" területeket így osztották föl: Buday György (grafika, és a csoport vezetője), Ortutay Gyula (népi kultúra), Erdei Ferenc (népművészet), Hont Ferenc (színházi rendezés és színháztudomány), Baróti Dezső és Tolnai Gábor (irodalomtörténet), Berezeli A. Károly (költészet és drámaírás), Radnóti Miklós (költészet). A kép teljességéhez tartozik, hogy Hont ekkor bekapcsolódott a Szegeden már az 1920-as évek közepétől szervezetten működő Természetbarátok Turista Egyesülete (egy baloldali munkáscsoport) programjaiba: húszharminc fős szavalókórust alakított. Első fellépésüket 1931. március 15-én a Hét vezér utcai munkásotthonban tartották. Erről az időszakról Radnóti Miklós már idézett versében Hontról így emlékezett meg: „Drámatörténet épül benne, / új szempontú és / ötkötetes, azt vacsorázza. / Most szőkül mögötte a búza s ő kórust / tanít az aratóknak, / torkukból pacsirta száll. / A felesége feketerigó." Fontos írás jelent meg 1931. május 16-án a Délmagyarországban. A főszerkesztő, Pásztor József vezércikkében Az ember tragédiája előadását javasolta - méghozzá Max Reinhardt rendezésében. Ekkor azonban már folytak Voinovich Géza Magyar Passiójának próbái (tulajdonképpen a Nemzeti Színház március 27-én megtartott bemutatóját telepítette át Hevesi Sándor, aki az új Dómot is belekomponálta rendezésébe), hogy azután június 13-án megkezdődjenek a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai. Hont ezzel párhuzamosan Buttykay Ákos zenéjével a Tragédia előadását kezdeményezte a Rudolf téri kultúrpalota előtt, a produkció elsősorban anyagi okok miatt nem jött létre. Egyébként 1931 és 1933 között Hont a szegedi Városi Színházban nyolc produkciót állított színre; köztük a Hamletet Beregi Oszkár vendégszereplésével. Ekkor kezdődött Hont szélesebb körű színházelméleti munkássága is: A színjáték címmel tanulmánya jelent meg a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának harmadik kiadványaként. A tanulmány melléklete Buday György díszlettervsorozata Berezeli A. Károly Lángész című drámájához. 144