Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" adatot arra nézve, hogy a Holtzer/Hont névváltoztatás milyen indokkal és mikor ment végbe. Lehet, hogy művésznév volt, de az is lehet, hogy elszakadva a családtól nem akarta „kompromittálni" szüleit, akik nyilván nem értettek egyet gyermekük döntésével.) Hont Ferenc Budapestre költözött: A fővárosban - magánúton - másfél évig Gál Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze színészetre és rendezésre tanította. A tanulmányok befejezésével Forgács Rózsi Kamaraszínházában lépett föl; Ibsen Rosmersholmjában Brendel Ulrik szerepét játszotta (vizsgaelőadás?), majd nem sokkal később a szegedi Városi Színházban Karinthy Frigyes Holnap reggel című, újdonságnak számító darabja főhősét, Ember Sándort alakította (bemutatkozás?). Erre az időszakra esett - 1925-ben járunk - édesapja üzleti vállalkozásának csődje. Lehet, hogy ez is közrejátszott abban, hogy Hont Párizsba utazott. A francia fővárosban a nap első felében egy kávéüzemben dolgozott. (Ezért is valószínűtlen, hogy hazulról támogatták volna.) A nap második felében először Georges Pitoéff Théatre des Artsjánál tevékenykedett, majd Heltai Jenő ajánlásával került Firmin Gémier Odéonjához. Ez a találkozás meghatározta Hont egész életét. Részt vett 1926-ban a Munka Ünnepének - a párizsi utcák tömegeit mozgósító - rendezésében. Ez adta a szegedi szabadtéri játékok létrehozásának ötletét. Bekapcsolódott a párizsi magyar Munkás Testedző Egyesület szavalókórusának munkájába; a költő jelenlétében betanította József Attila Koldusok című háromrészes, dialógusos versét. Ezekben az években Párizsban tartózkodott a szép, fiatal énekesnő, Zieger Erzsébet, aki már Hont Erzsi néven a Radio Tour Eiffel stúdiójában Bartók- és Kodály-dalokat is előadott. (Későbbi önéletrajzi közlés szerint 1927-ben házasodtak össze.) Ugyanez év tavaszán Gémier megbízásából Hont Ferenc Omori nevű japán rendezőasszisztens-társával közösen vezethette Okamato Kido Az álarcszobrász című darabjának próbáit. A címszerepet maga Gémier játszotta. Hont ekkoriban kezdett magyar lapokban publikálni; például Abel Gance filmjéről, a Napóleonról. A Délmagyarországban 1927. május 11-én jelent meg Gémier a szegedi színházról címmel Hontnak az a cikke, melyben először javasolt Szegeden szabadtéri előadásokat, modern szellemű, a passiójátékokhoz hasonló tömegszínjátszást, és a világsikert aratott darabok bemutatását - „nem köznapian". Hont 1927 decemberében visszatért Szegedre. Ekkor részt vett Németh Antal Színészeti lexikonénak munkálataiban; az „új francia színészek és rendezők" szócikkeit írta. Többek között Gémier-ről is, melyben saját színházi ars poeticáját is 142