Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Székely György: „Folyton lobog". Hont Ferenc pályaképe

Székely György: „Folyton lobog" tökéletesítsem. Ennek az volt az előzménye, hogy ismerte azokat a tájolási formákat, melyeket én már korábban gyakoroltam. 1949-ben ismét vidékre kerültem; 1952-től Gáspár Margit hívására a Fővárosi Operettszínház főren­dezője lettem. Ez a munkám nem találkozhatott Hont érdeklődési körével. Gáspár Margittal 1957-ben elhagytam az Operettszínházat. A Színházi Szö­vetség könyvtárában kaptam átmeneti alkalmazást, amit akkor Mészöly Tibor vezetett. Óriási rendezetlen nyersanyagot találtam (az Színháztudo­mányi Intézet dokumentációjának alapjait). Amikor 1957-ben a Színház- és Filmtudományi Intézet a Krisztina körútra került, magába olvasztotta a szövetség könyvtárát, s vele engem is. Négy év múlva, 1961 januárjától Hont igazgatóhelyettesnek nevezett ki, és ebben a minőségben voltam szoros munkatársa egészen 1968-ig, amikor a New York State University vendég­professzora lettem. Mire egy év múlva hazaértem, Hont Ferencet nyugdí­jazták. Emlékeim szerint ezután csak nemzetközi színházi rendezvényeken találkoztam vele - a szoros kapcsolat megszűnt. Mindebből következik, hogy nincsenek adatszerű emlékeim, ha Hontra gondolok, inkább hangula­tok jutnak az eszembe. Élet és színház - sikerek és kudarcok Az itt következő fejezet erősen kibővített lexikoncikk. A „látható", s többé­kevésbé datálható eseményeket követi nyomon. Holtzer Ferenc 1907. április 4-én született Szegeden. Édesapja Holtzer Dániel (1869-1944) kereskedő volt, aki 1925-ben tönkrement. Édesanyja, Róth Vilma (1876-1944). A középiskolát a szegedi kegyesrendi atyák gimná­ziumában kezdte, ahonnan azonban „kifogásolt eszmék hangoztatása miatt" 1923-ban eltanácsolták. így azután nem volt módjában vagy szándékában továbbtanulni, és letenni az érettségit. Ehelyett Igen elnevezéssel - mint írja - „fiatal költőkből és művészekből harcos együttest" szervezett. A kezdemé­nyezést Juhász Gyula segítette, akit háttérbe szorítottak, hiszen a Tanács­köztársaság napjaiban középiskolai tanár létére a szegedi színház élén állt. Juhász a politikai fordulattól kezdve állás nélkül maradt. Baloldaliságát azonban továbbra is vállalta. Talán nem véletlen, hogy a kis csoport bemu­tatkozása 1923. november 25-én a szegedi színház színpadán történt, ekkor Berezeli A. Károly Bányász és csillagász című verses játékát adták elő. Az öreg asztronómus szerepét az ifjú Hont Ferenc alakította. (Nem találtam 141

Next

/
Thumbnails
Contents