Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében Azokon a településeken, ahol a vidéki színházak vendégszerepeltek, a Faluszínház nem fordult meg. A parasztlakosságú falvakon kívül bányaközségeket, ipari településeket, építkezéseket látogattak. Megalakulásakor szóba került az is, hogy ha a Honvéd Színház vidéki társulatai nem tudnak megfelelő számú előadást tartani, a Faluszínház művészei a honvédség előtt is játszanak. Ezt a Honvédelmi Minisztérium egyetértésétől tették függővé. 322 A vidéki színházak tájelőadásainak száma évente ezeregyszáz-ezerkétszáz körül mozgott, ötszáz-hatszáz helységben. 32 3 A Faluszínháznak a kezdeti tervek szerint kétezer-kétszáz előadást kellett tartania évente körülbelül ugyanennyi különböző településen. Az előzetes tervek szerint az 1951-1952-es évadban kétezer-hétszáz faluba akarták eljuttatni az előadásokat, legalább évi egy alkalommal. Ezek a számok azonban irreálisnak bizonyultak. 1952 telén az addigi tapasztalatok összegzésekor úgy látták, hogy a megyénként előirányzott átlag száztizenöt előadás nem teljesíthető. 1951. december 31-ig Bács megyét kilencven előadás után elhagyták, Komáromban ötvenet, Vas megyében hatvankettőt sikerült megtartani. 32 4 Ennek az volt az oka, hogy vagy nem volt a megyében annyi község, illetve a községben színjátékra alkalmas helyiség, vagy az évad őszi-téli időszakában az egyes településeket a földút járhatatlansága miatt az autóbuszokkal nem lehetett megközelíteni. A színi előadások mellett filmvetítéseket is rendeztek, az előzetes tervek szerint évente legalább 1000 alkalommal - azonban ez a szám is túl magas volt. A Faluszínház működésének kezdetétől 1951. december 31-ig, vagyis négy hónap alatt, nyolcszázhét színi előadást és százötvenhét filmvetítést tartott, összesen 210 791 néző előtt. 32 5 1 95 2. augusztus 1. és 1953. július 30. között 2248 előadásra került sor, amelyre a közönség összesen 567 846 darab jegyet váltott. 32 6 A színház műsorát úgy kellett kialakítani, hogy még esztrádelőadásaiban sem volt szabad kizárólag „napi" agitációt folytatnia. Vegyes esztrádműsorai artistaszámokból, aktuális témájú jelenetekből, klasszikus egyfelvonásosokból álltak. A mezőgazdasági tárgyú darabok mellett versek is szerepeltek. A települések lakosságát a sokszorosított szöveg kiosztásával tömegdalra is tanították. Műsorát változatosan, a falusi, paraszti témakör mellett üzemi, városi életképekkel, klasszikus darabok bemutatásával építette fel. A Faluszínház központját az egykori Madách Színház épületében helyezték el. Társulata itt játszott szombaton és vasárnap. A helyiség a Faluszínház céljaira mind művészi, mind adminisztrációs szempontból alkalmatlannak bizonyult. Egyetlen színpad állt rendelkezésre, ami azt jelentette, hogy a 112
