Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében

Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében fővárosban lévő két-három társulatnak a Városi Színházban, az Ifjúsági Színházban, a volt Pódium helyiségében, az Óra- és Ékszerkereskedelmi Nemzeti Vállalat kultúrtermében és a Madách Színház előcsarnokában kellett próbálnia.

32

7 A színészeknek még öltözőt sem tudtak biztosítani a Madách téri épületben, így az irodákban kellett jelmezeiket magukra ölteniük. Ezzel szemben kihasználatlan maradt az 556 személyes nézőtér. Mátrai igazgató 1952 februárjában kérte a Színházi Főosztályt, hogy a Faluszínház indulásakor felmerült Nagymező utcai, volt Arizona Mulató épülete kiutalásának kérdését vegyék ismét napirendre, s bocsássák a Faluszínház rendelkezésére.

32

8 Erre azonban nem került sor. 1954-1955-ben Jászai Mari Színház néven a Kölcsey utca 2. szám alatt tartottak előadásokat.

32

9 1955-től Állami Déryné Színház néven a Nagymező utca 11. szám alá költözött (ma a Radnóti Színház működik itt). A Faluszínház üzemigazgatójának az Ifjúsági Színháztól érkezett Pados Istvánt, főrendezőjévé a munkásszínjátszók rendezőjét, Baksa Sós Lászlót, fődramaturgjává az Úttörő Színház volt színészét, Ascher Oszkárt nevezték ki. A színház teljes létszáma induláskor kétszáznégy fő volt, ebből százharmincnégy művész.

33

0 1953 júliusában a színház taglétszáma kétszáznyolcvanra emelkedett.

33

1 A tizenegy társulatra tervezett színház - egy 1952. februári beszámoló szerint - csak tíz együttessel működött.

33

2 A színház indulásakor a társulatokat a magyar és a szovjet irodalom alakjairól akarták elnevezni (Ady, Arany, Vörösmarty, Móricz, Mikszáth, Petőfi, József Attila, Csiky Gergely, Majakovszkij, Gorkij; a zenés tagozat Erkel Ferenc nevét viselte volna), ám ehhez a Népművelési Minisztérium Kollégiuma nem járult hozzá. Kezdetben két együttes játszott egész estés darabot, egy zenés csoport kisoperetteket, kisoperákat, prózával egybekötött zenés darabokat adott elő. A többiek esztrádműsorral léptek fel. A vetítést a filmvetítő gépekkel felszerelt autók biztosították. Már a színház megszervezésekor felmerült, hogy a meglévő együttesek mellett bábtársulatot is szerveznek.

333 1952 februárjában a bábjáték-autó működtetését még mindig csak tervként említették. A vidéki szereplések folyamán a Faluszínház egy-egy központi fekvésű helységben, járási székhelyen szállt meg, s onnan utazott tovább naponta a környező településekre. Az autóbusz a fellépés helyszínén lerakta a társulatot, majd átment egy közeli községbe filmet vetíteni. A Színházi Főosztály határozta meg, hogy Budapestről mikor melyik társulat melyik megyébe látogathatott el. A megyén belüli menetrendet a társulat vezetője állapította 113