Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében együttes politikai felelőse rövid beszédet tartott, amelyben a helyi aktualitásokra is kitért. A kora tavasztól késő őszig rendezett előadásokon átlagosan háromszáz a filmvetítéseken százötven fő vett részt. 1950 ősze és 1951 áprilisa között a közönség megtekinthette Földes Mihály egyfelvonásosát, a Mélyszántást, Fehér Klára „falusi reakciót leleplező" művét, a Jámbor Jeremiást, a TSZCS termelési versenyéről szóló Határidő előtt cimű Gyárfás Endre-darabot, Hámos György honvédséget népszerűsítő művét, a Kispuska és monoklit. A kolhozéletet mutatta be Kalotai Gábor Vödör, Komoly Péter Léna, Majoros István Gazdag menyasszony, Skolnyik A mi embereink című darabja. Magyar klasszikusok (Bánk bán, János vitéz) is színpadra kerültek. A rendezvényeket magyar és szovjet költők versei, mozgalmi indulók, népdalok, klasszikus zeneszámok, bűvész-, artista- és tánc-produkciók színesítették. Néhány településen (a Szabolcs megyei Kishódos, Nagyhódos, Garbóc, Méhtelek, Tiszaberek, Zajta) a megyei tanács jelentésében arról számolt be, hogy „a kultúrautó műsora után tömegesen léptek be dolgozó parasztok a TSZCS-ba [sic!]". 31 8 Csengerújfalun rigmust énekeltek egy középparasztról, akit egy kulák tartott vissza attól, hogy belépjen a TSZCS-be. Ez a parasztember már másnap megkezdte az új TSZCS szervezését, „hogy bebizonyítsa nem áll kulákbefolyás alatt". 31 9 A párt egyházellenes politikája a darabok tartalmán túl is érvényesült. Zalaegerszegen az egyik kultúrautó művészei nagycsütörtökön és nagypénteken több mint ezeregyszáz néző előtt szerepeltek, nagyszombaton pedig a zalalövői hívek a körmenetről szinte teljes létszámmal a kultúrautó előadására mentek. Az egyház válaszul a fellépések időpontjára litániákat hirdetett, vagy az előadások alatt harangozott. 1951 áprilisában javaslat született a kultúrautók önálló központjának megszervezésére, s ennek eredményeként egy hónappal később létrehozták az Állami Faluszínházat. A Népművelési Minisztérium Népművelési Főosztályának kezelésében lévő kultúrautókat állították a Faluszínház szolgálatába. 32 0 A színház a Minisztériumtól kapott három használt - tíz fő szállítására alkalmas - Weapon és négy Rába típusú autóbusszal kezdte meg működését. Hamarosan egy új Ikarushoz, majd a MASZOVLET-től vásárolt Bussinghoz, 1951 végére pedig egy újabb Bussinghoz jutottak társulatai. 32 1 Az utazó színház elsősorban az MDP mezőgazdasági politikájának propagandáját szolgálta. Darabjai főként a „falusi osztályharc", vagyis a kulákság elleni küzdelem, a TSZCS-k, a gépesítés népszerűsítése témaköröket érintették. Társulatai azokban a falvakban, ahová más színházi előadások nem jutottak el egész estés darabokat, zenés és esztrádműsort adtak elő. 111
