Gajdó Tamás: Színház és politika (Színháztudományi szemle 37. OSZM, Budapest, 2007)
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak első felében
Korossy Zsuzsa: Színházirányítás a Rákosi-korszak, első felében művészi téren is kitűnő szellemet sikerült kialakítania." 28 1 A Pécsi Nemzeti Színház együttesét jónak, vezetését, Szendrő József direktorral az élen, kissé lazának tartották. A Benkő Miklós igazgatása alatt álló Szegedi Nemzeti Színház tevékenységében a középszerűséget kifogásolták. A debreceni Csokonai Színházról már esett szó; ekkor még Horváth Jenő irányította a cívisváros színházi életét. Társulatának szelleme annyira „megromlott", hogy miniszteri biztost kellett kiküldeni a problémák (klikkek, intrikák, a párttitkár pártszerűtlen magatartása) ideiglenes rendezésére. A színházak műsoraiban az európai szocialista országok színdarabjait is szerepeltetni kellett. Az 1947 és 1949 között Bulgáriával, Romániával, Lengyelországgal, Szovjetunióval, Csehszlovákiával megkötött kulturális egyezmények, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések értelmében a felek a másik ország kulturális életének megerősítésében, fejlesztésében is részt vállaltak. Ez - ahogy például a bolgárokkal vagy a lengyelekkel aláírt kulturális egyezmény törvényerőre emelt szövegében olvasható - a színművek cseréjére, a zeneművek, a színdarabok, a filmek bemutatására is vonatkozott. 28 2 Ennek szellemében a következő, 1950-1951-es évad műsorára Romániából három darabra érkezett javaslat 1950. június elejéig. Baranga A dudva című színműve az értelmiség átformálásáról szólt; a termelőszövetkezetesítést tárgyalta Maria Banus Nagy nap című munkája; a harmadik mű a martinkemence munkásainak történetét beszélte el (Davidoglu: Tűz város). A bolgárok visszajelzése szerint országuk akkori életét, állapotát színvonalasan bemutató darabbal nem tudtak a magyar színházi élet segítségére lenni. Nemzeti írójuk, Ivan Vasov születésének százéves jubileuma tiszteletére, a török hódoltság korában játszódó, Iga alatt című darabját ajánlották. A műsor-összeállítások tanúsága szerint sem a románok, sem a bolgárok kínálta lehetőséggel nem éltek a magyar színházak. Albániából nem érkezett színdarab. Az új évad műsorának tervezésekor felvetődött a Kurázsi mama és gyermekei, Brecht klasszikus darabjának átvétele a Német Demokratikus Köztársaságból. Ezzel azonban óvatosan bántak, kifogásolták a mű „állítólagos pacifista" tendenciáját. Emiatt csak 1968 márciusában kerülhetett e színdarab a közönség elé. Az MDP kultúrpolitikusai 1950-ben, zárt ajtók mögött, elismerték azt az egyoldalú folyamatot, melyet a háború utáni évektől kezdve folytattak a műsor-összeállítás kérdésében. Évről évre színre kerültek Shakespeare, Moli re, Lope de Vega művei. Felmerült, hogy ennek az egyhangúságnak 100
