P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Galgóczi Krisztina: A testbe zárt szavak - Mítosz, trauma és terápia Ibsen Hedda Gabierében

Galgóczi Krisztina A testbe zárt szavak — Mítosz, trauma és terápia Ibsen Hedda Gabi erében A beszéd enyhítő hatása abban rejlik, hogy engem az általános nyelvére fordít le

1 Hedda Gabler az ibseni panoptikumban Ha Ibsen darabjait képzeletben kiterítenénk egymás mellé, kísértetiesen hasonló látványban lenne részünk, mint amikor Jean-Martin Charcot hisztérikus betegekről készült fényképalbumát

2 lapozgatjuk. Ugyanaz a szisztematikus, aprólékos kategorizálás és elegancia ismerhető fel bennük, mint amikor Charcot a grand Hysterie egyes vélhető fázisait dokumentálta a roham minden egyes szakaszának megörökítésével, s kápráztatta el a vele ismerkedőt. A lepkegyűjtő és a térképész fáradhatatlan munkája és meg-megújuló rácsodálkozása érhető tettenmindkettőjüknél: orvosnál-aki mindig is kicsit művésznek képzelte magát és drámaírónál egyaránt, aki az emberi lélek működését a természettudós alaposságával és tudatosságával igyekezett feltárni. Ibsen talán több alázattal és tisztelettel viseltetett fiktív páciensei irányában, mint a hírhedt doktor, ami részben abból is fakadt, hogy ő az egész személyiségre koncentrált, szemben a neurológussal, akinek érdeklődését egy speciális tünetegyüttes kötötte le. Ibsen darabjaiból, melyek kétévente menetrendszemen követték egymást, szisztematikusan bomlik ki, és fokról fokra árnyalódik egy nőkép, mely saját korában annyira forradalminak tűnt, hogy a kortárs kritika

3 meglehetős elutasításban részesítette. Újdonságát leginkább abban lehetne megragadni, hogy Ibsen a megértés és a megérteni vágyás, nem pedig a morál felől közelített alakjai felé, s nem riadt vissza olyan helyzetek elemzésétől sem, melyek közfelháborodást váltottak ki. A három leginkább vihart kavaró darabja a Nóra, a Kísértet ekés a Hedda Gabler volt, melyek hősnői a polgári házasság alapkonszenzusát rúgták fel. Utolsó 12 darabjában, amit kortárs, polgári vagy társadalmi drámákként tart számon az utókor, 12 oldalról járja körbe a polgári mikrokörnyezetbe 1 Kierkegaard, 1986, 202. 2 I. Didi-Huberman, 1997. 3 1. Templeton egyes fejezeteinek bevezetője, Koht, Meyer, Critical Heritage