P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Galgóczi Krisztina: A testbe zárt szavak - Mítosz, trauma és terápia Ibsen Hedda Gabierében

A testbe zárt szavak ban saját húgát szereti, akivel évekig szintén incestuózus kapcsolatban élt. A feltárás után pedig majdnem minden esetben egyfajta korrekciós kísérletre kerül sor az eredeti sérelem valamilyen formában való megismétlésével, mely A tenger asszonya és a Kis Eyolf kivételével tragikus kimenetelű. Ezt a jelenséget a modern pszichológia Freud óta korrekciós kényszerként ismeri, s ez a mechanizmus fedezhető fel dramaturgiai mozgatórugóként az itt tárgyalt három darabban is. A múlt feltárása és feldolgozása mind a három darabban másként történik, és ezért három kísérletet látunk arra is, hogy az eredeti szituáció megismétlésével szerencsésebb konstelláció jöjjön létre. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy három különböző terápiás módszer kipróbálására tesz Ibsen kísérletet. A tenger asszonyában a kísértő múlttal való szembenézés a történet elmondása során jöhet létre, s a hozzátapadó bűntudat és ambivalencia, mint egy freudi analízisben, a megnevezés révén veszít feszültségéből. A Heddában - mint látni fogjuk - ez a vonal kudarcot vall, s e múltbéli kudarc helyrehozására Hedda egy rekonstmkciós és korrekciós kísérlet révén próbál lehetőséget teremteni. A kettő kombinációjával találkozunk a Solness építőmesterben, ahol a múltbéli események verbális feltárása tesz lehetővé egy korrekciós kísérletet, ám ezúttal ennek a kísérletnek a célja ellentétes a korábbiakkal: nem egy múltbéli kudarc feldolgozása, hanem egy jelenkori szorongás feloldása a feladat, és éppen egy fiatalkori sikerélményt kellene az idősödő, teljesítményében már kételkedő Solnessnek megismételnie. A „talking cure" Szép bolondság a beszéd: ezzel táncol az ember a dolgok fölött

3

1 A „talking cure" elnevezést a hisztériás esettanulmányok egyik leghíresebb páciense, Anna O.

3

2 alkalmazta először arra a terápiás módszerre, melyet Breuerrel közösen dolgoztak ki hisztériás tüneteinek enyhítésére. A beszédterápia korábban sem volt ismeretlen a neurológusok előtt, de tudatosan és módszeresen Freud dolgozta ki, kezdetben Breuerrel és Fliess-szel együtt, majd később tőlük függetlenedve. Freud hite a kimondott szó és a racionalizálás erejében egyfelől, és az omnipotens férfi orvos létezésében másfelől, szinte utópisztikusnak tűnhet egy olyan korban, mely éppen ezek megingásával küzd. Freud hihetetlen erővel ellenállt minden dekadens tendenciának, és minden erejét latba vetette, hogy a Charcot-nál megismert, megszólaló női testet újrafordítsa, és elvezesse a nőt a nyelvhez. Elévülhetetlen érdeme, hogy szavakat adott a testükkel öntudatlanul kommunikáló női (és férfi) páciensek szájába, vitatkozni inkább azon le3

1 Nietzsche: Zarathustra, in: Nietzsche, 1984. 291. 3

2 Bertha Pappenheini esettanulmányát 1. Breuer-Freud, 1974. 41