P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

I—II. levél (ford. H. Végh Katalin) Nánay Fanni-. A próféták és követőik

Nánay Fanni Grotowski 1961-ben mutatja be az Ősökét a 13 Széksor Színházában, s ekkor rendez először romantikus művet - később Calderon-Síowacki Állhatatos her­cegét, Slowacki Kordian)át és Wyspianski Akropolisät is színpadra állítja. A len­gyel klasszikus drámák színrevitelével célja „nem a klasszikusok időszerűsítése, még kevésbé a romantikus tradíció kigúnyolása", hanem arra irányuló próbál­kozás, hogy „ezen szövegekben rejlő lehetőségeit miként lehet kihasználni az avantgárd színház formájának megalkotásakor" (Faikowski, 1999: 97). Grotows­kit Mickiewicz művében nem érdekli a politikai szál, két dologra koncentrál adaptációjában: elsősorban a rítus, a szertartás mozzanatára, másrészt a nemzeti mártirológia mítoszára, amellyel viszont élesen konfrontálódik értelmezése. „Nagyon sajnálom, hogy amikor Wroclawban jártam, nem találkoztam Gro­towskival. Egyszerűen nem volt hozzá a bátorságom. Nagyon sajnálom, hiszen ő magára vette a Reduta jegyét!" - nyilatkozta a Reduta egyik volt színésze, Maryna Buchwaldowa (Bardzik, 1997: 32). A Redutához fűződő kapcsolatról Grotowski így beszél egy interjújában: „A Reduta-féle hurok közepében egy R betű állt; mi változtatás nélkül átvettük ezt az emblémát [a Tizenhárom Széksor Laboratórium Színházában!, és egy L-et írtunk bele - a Laboratórium kezdő­betűjét. [...] Bennünket más szempontok vezérelnek, mint őket, amikor a szí­nészmesterség technikai feltételeit vizsgáljuk, de a munkánk célját tekintve alighanem igen közel járunk hozzájuk. [...] A Reduta törekvéseink morális ha­gyományát jelenti." (Grotowski, 1966: 31-32) (Ugyanez a jelkép később még egyszer visszaköszön a lengyel színháztörténetben: a Wierszalin Színházi Társu­lat emblémája szintén egy háromlevelű „lóherébe" irt W, s Piotr Tornászuk a tár­sulatnak a Redutához és Grotowskihoz való tudatos kapcsolódása jeléül válasz­totta a „lóherécskét". Ugyanúgy vándor- és útkereső társulatnak tekintik magu­kat, mint elődeik, ám a színházi lét náluk nem kapcsolódik össze életformával, a társulat hivatásos színészekből és bábosokból áll.) A Gardzienicére ugyancsak rendkívül fontos hatást gyakorolt a Juliusz Oster­wa és Mieczyslaw Limanowski által létrehozott Reduta - Staniewski egyenesen „lelki atyjának" tartja Limanowskit. Limanowski népiesség-ideájának hatására született a Gardzienice Föld Színháza-ideája, amely expedícióik jellegét kialakí­totta, valamint a kulturális enkláve elgondolásában is hozzá fordul Staniewski, amely felfogása szerint nem más, mint egy olyan hely a földön, ahol az emberek különleges kapcsolatot tartanak fenn a természetes környezettel, bizonyos köl­csönösséggel kötődnek a földhöz, és ahol a természetben végbemenő átalaku­lások különösképpen egybeesnek az élet ritmusával. (Limanowski, 1991: 85) Ugyancsak a Reduta színházi újításai közé tartoztak az expedíciók, amelyek­re a Gardzienice társulatának expedíciói visszavezethetők. Hozzá kell tennünk, hogy Staniewski társulata a Laboratórium Színház közvetítésével tette magáévá a Reduta elveit, bár Staniewski Grotowski színházától való művészi függetlensé­gét hangsúlyozza, s a Reduta elveinek egész más aspektusaira (inkább társadal­mi, mint művészi példakép) próbálja helyezni a hangsúlyt. 204

Next

/
Thumbnails
Contents