P. Müller Péter: A modern színház születése (Színháztudományi szemle 35. OSZM, Budapest, 2004)

Tompa Andrea: Az orosz századelő művészete és a teatralitás

Tompa Andrea körül vagyunk, a farsangutói vásáron Péterváron; itt kel életre Petruska és versenytársa, a balett-táncosnő. A színpadon egy mutatványosbódé (balagan) van, ahol egy előadás kezdődik (színház a színházban típusú eljárással), szereplői: Petruska, a Balerina és a Mór. A mutatványos zenéjére a figurák életre kelnek, táncra perdülnek, majd kilépnek a színházból és a közönség előtt folytatják táncukat. A történet a három báb viszonyának bonyodalmaival, Petmskának a Balerina iránti szerelmével folytatódik. Az utolsó jelenetben már este van, a vásári mulatság a tetőpontjára hág; megjelennek a maskarások és tűzijáték kezdődik. A mutatványosbódéból érkező bábok vetélkedése végzetes fordulathoz érkezik. A Mór lesújt Petruskára, aki meghal. A mutatványos pedig eloszlatja a tömeget azzal, hogy mindez csak színház. De a magára maradt mutatványos rémületére a kis színház felett megjelenik Petmska szelleme. A Petruska zenéjében számos autentikus orosz népdal, liturgikus téma, orosz tánc fedezhető fel. A színházi tervek közül, amelyek a baba/báb tematikát dolgozzák fel, az egyik legjelentősebb Bakszt díszlet- és jelmeztervei J. Bayer zeneszerző Babatündér (CDesi KyKo/i) című balettjéhez (1903), melyet Pavlova és Fokin adott elő. Az első felvonás díszlete egy nagy bababoltot ábrázol a 19. század közepének stílusában, a balettben megelevenednek a játékok, bábok, Pierrot, Harlekin és a porcelánbabák. Az előadásban egy spanyol és egy francia baba is életre kel (Bakszt részletesen, aprólékosan kidolgozott jelmezteivet készített a baletthez), továbbá szerepel egy tiroli és japán baba is. A bábok, babák, játékok ezen alkotók számos más művében - könyvillusztráció, iparművészeti alkotások stb. - is előfordulnak. A korszak színházi előadásai számára a báb ugyanolyan fontos, mint a festészetben, és a két kifejezési forma kölcsönösen termékenyíti és ihleti meg egymást. Dobuzsinszkij terve a Mejerhold rendezte középkori misztériumjátékhoz (Hepa o Poőene u Mapuone, 1907), amely a Jevreinov vezette Sztarinnij Tyeatrban

1

2 került színre, kiválóan példázza azt, ahogyan a Művészet világa csoport tematikája, látásmódja találkozik a korszak stilizált színházesztétikájával. Ezen a híres díszletterven a játékok világa, a kereken guruló faló, a pici vár, a dekoratív, szecessziós stílusban díszített felületek láthatóak, melyeket Makovszkij az orosz lubok világához hasonlított (1999: 208). A Művészet világa képein találkozunk igazi (játék)babákkal is. Kusztogyijev Japán baba (RHOHCKUÍI Kyicna, 1908) című képén egy kislány egy japán babával játszik az ablakpárkányon.

1

3 Dobuzsinszkij Baba (.Kyicjia, 1905) című munkáján 1

2 A Sztarinnij Tyeatr Péterváron jött létre, és két évadon keresztül működött (1907/08, 1911/12). A színház célja régi korok színházainak rekonstrukciója volt. A színházat N. Jevreinov és N. Drizen vezették, többek közt Dobuzsinszkij, Rerich, Lanszere, Benois is dolgoztak benne. Az első évadot a középkori színháznak szentelték (moralitásokat és farce-okat játszottak); a másodikat a klasszikus spanyol drámának (Lope de Vega, Tirso de Molina, Calderón drámáit mutatták be); a harmadik, meg nem valósult évadban commedia dell'artét játszottak volna. 1

3 Andrej Belij Pétervár című regényében Szofja Lihutyina is japán babaként jelenik meg. 128