P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Struktúrák és életutak emlékezete - Papp Eszter: Báb, ember és emlékezet

Báb, ember és emlékezet gárd, groteszk vagy dekoratív bábpantomimekkel mutatkoztak be. Később ezek mellé klasszikusabb, szöveges misztériumszerű bábjátékok sora csatlakozott. A háború után keveset bábozott. ~ az elsők között szakított a hagyományos, verbális naturalista stílussal, és hozott létre a modern kifejezőeszközzel dolgozó, vizuális felnőtt bábszínházat. Nagy hatással volt az európai, különösen a francia és a m. bábművészetre. Számos technikai újítása volt - pl. billentyűs marionett -, színházának több mint hetven, hosszabb-rövidebb produkciója során valamennyi bábtechnikát alkalmazta és alakította. F. T.: Kosztolányi D.: A lovag meg a kegyese(1919); Balázs B.: A fekete korsó (1919, 1933); Benjo úr és a pelikánja (1932); Albert-Birot [sic!]: Ádám misztérium (1934); Aucassin és Nicolette (1935); Madách I.: Az ember tragédiája (1937); Szűz Mária misztériuma (1938)." {Magyar Színházművészeti Lexikon, 1994: 98-99) Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteményében őrzött Óhidy Lehel-kéziratban, amely egy diavetítés szövege, a következőket tudjuk meg Blattner Géza pályájáról. 1893-ban született Debrecenben és ugyanott halt meg 1967-ben, utolsó hazalátogatásakor. Mint Hollósy Simon festőtanítványa ismerkedett meg a bábjátékkal Münchenben. A 20-as évek elején a magyar művészi bábjáték elismertetéséért harcolt. Kis bábszínházat alapított Budán a Donáti utcában. Első kísérleteiből három báb maradt fenn: Lúdas Matyi, egy Hajdú és Vitéz László. Az ő Vitéz Lászlója a vásári játékosoktól látott lendülettel játszott, de obsitos vitéz ruhát viselt és témája nem vásári volt, nem az ördögöt vagy a csendőrt verte meg, hanem a pesti embert, a közép- és nagypolgárt tette gúny tárgyává. 1921-ben Debrecenben szintén megkezdte szervezőmunkáját, de sajnos nem sok sikerrel és megértéssel, akárcsak Budapesten a gróf Zichy Jenő utcában működő Művészi Bábjáték Propaganda Iroda. De egy szűkebb művész, író baráti kör számára állandóan szem előtt maradt a művészi bábjáték. 1926-ban Párizsban megnyitotta az Arc-en-Ciel bábszínházat. Nyitó műsora Balázs Béla A halász és a hold ezüstje volt. Huszár Imre szobrászunk akkor Párizsban élt hosszabb ideig. Ő faragta a bábok fejét és lábát, a kezeket pedig Blattner. Jól látható a stíluskülönbség. Balázs Béla szövegét Detre Szilárd fordította franciára. A darabot több, más műsorban is játszották. Minden felújításnál valamelyes változtatással. Blattner Géza örökké nyugtalan volt és mindig elégedetlen önmagával. Mindenféle technikával kísérletezett. Kézi bábukkal (ő így nevezte a kesztyűsbábot), marionettel, árnyjátékkal, mindenféle mechanikákkal, fekete színházzal, átvilágított és megvilágított síkfigurákkal. Sőt, az ő nevéhez fűződik az első bábjátékos világszabadalom is. Alulról billentyűkkel mozgatott módszerét szabadalmaztatta. Az 1937-es Párizsi Világkiállításon bemutatták Az ember tragédiáját. Négy előadást terveztek, de az óriási siker miatt kilencet kellett tartani. Blattner jól tudta, hogy egymaga nem tud mindent ellátni. Sok munkatársa volt. Az előadás egyik érdekessége, hogy minden színt más-más művész tervezett. A. Tóth Sándor, Kolozsváry Zsigmond, Olcsai Kiss Zoltán, Koffán Károly és még jó néhány ismert művész. A szöveget a Comedie-Frangaise fiatal művészei mondták, akik később mind nagy színészek lettek. Színinövendék korában Yves Jolié szintén játszott Blattner színházában. A német megszállás idején Blattner Géza a spanyol határ közelében fekvő Valencay városkába menekült. Úgy került oda, hogy tagja volt a Louvre kincseit mentő csoportnak és ebbe a semleges zónába szállították a kincsek java részét. 91