P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Struktúrák és életutak emlékezete - Rajnai Edit: Színikerületek

Rajnai Edit Színikerületek (az 1879-es kísérletig) „A magyar szinész-egyesület alapszabályai értelmében 1878-dik évi december hó 10-én megtartott ötödik közgyűlés ugyan azon év és hó 11-én tartott ülésében a magyar szinészet szükségesnek találta az ország szinikerületekre való felosztását. [...] Az ország szinikerületekre való felosztását, mint az előterjesztett indokoknál fogva a magyar szinészet érdekében nem csak előnyöst, de szükségest is jóváhagyom. [...] Budapesten, 1879-dik évi junius hó 22-én. Tisza s. k." (A Színpad, 1879. július 16.) „Folyó hó 10-ről kelt előterjesztése folytán értesítem czimet, miszerint mult évi junius hó 22-ről 17708 sz. a. kelt rendeletemmel ideiglenesen engedélyezett szini-kerületi rendszert a szinügy további végleges rendezéséig egyelőre megszüntetendőnek találtam..." Budapest, 1880

1 Az első, a történeti Magyarország egész területét átfogó színikerületi rendszer 1879. október l-jén lépett életbe és egy évig élt. A színikerület fogalma azt a földrajziközigazgatási egységet jelentette, amelyet egy színtársulat működésének bizonyos ideje alatt bejárt, amelynek településein játszott, játszhatott. A színikerületi rendszeren pedig a XIX. században a magyar nyelvű vidéki színjátszás vándorlási útvonalait is szabályozó struktúrát értettek, amelyben benne foglaltatott a színészet működésének egzisztenciális biztonsága, szakmai színvonalának folyamatos fejlesztése, a társulatok mögött álló színházi infrastruktúra, valamint az infrastruktúra használatának megszervezése, illetve szervezettsége. A magyar színjátszás történetének első színikerülete a reformkorban alakult dunántúli kerület volt. 1828-ban Vas megye közgyűlése a Dunántúli Színjátszó Társaság megalakítását javasolta Zala, Sopron, Győr, Veszprém és Somogy vármegyéknek. A Komlóssy Ferenc vezette társulatot Vas és Zala megye a tőkésített segélypénzek kamatával, Győr havi összeggel, Sopron és Veszprém megye pedig alkalmi segélyekkel támogatta. 1831-ben az érintett vármegyék Vas megye javaslatára határozottabb körvonalat adtak a kerületi társaság működésének és a pártolás módjának. Megállapodásuk szerint a társulat az öt megyében, egy évben két-két hónapot játszik, és ez alatt minden költségüket a vendéglátó vármegye állja, a maradék két nyári hónapot pedig Balatonfüreden töltik. Az együttes irányításával Kisfaludy Sándort bízták meg, akinek a társulat igazgatója havonta elszámolással tartozott. A dunántúli körzet 1834-ig állt fenn, együttesét az ország legerősebb társulataként jegyezték.

2 A reformkori, nem önfenntartó magyar színjátszás pártolásának e módjában már megmutatkozik három szempont, amely a XIX. században a színikerületekkel fog69