P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet

Digitális színháztörténet másolat számos területen elősegíti a múzeumi feladatok ellátását. A digitalizált fotó a műtárgy képi leírását szolgálhatja, melyet - állagmegóvás szempontjából - a kutató is fel tud használni. Ugyanez a fájl a publikálás és a sajtó számára is elegendő lehet. (Ma már CD-n és e-mailen keresztül is szolgáltatunk képanyagot.) A beszkennelt fotó a már említett adatbázisok részét is képezheti, vagy tárgyát egy kiállítás multimediális aspektusának (lásd képkivetítés és -lejátszás, ismeretterjesztő programok, CD-ROM-ok, illusztrálása). Ugyanez az anyag felkerülhet a múzeum honlapjaira. A digitalizálásra szöveges forrás esetén is ugyanígy lehetőség nyílik: a megfelelő szoftver beillesztésével a feldolgozási eljárásba. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményeinek jelentős részét képezik a papír alapú szöveges információk (kéziratok, gépelt lektori jelentések, újságkivágatok, szövegkönyvek, plakátok, színlapok, aprónyomtatványok stb.). A technikai lehetőségen túl számos alkalommal szakmai kérdések is felmerülhetnek, különösképpen műtárgyak esetében. Hogy egy papírlapot és rajta a szöveget képként vagy szövegként digitalizáljuk, technikai és szakmai kérdés is egyben, és függ a felhasználás módjától is. A műtárgyvédelmet azonban minden esetben érvényesítenünk kell. A hordozó lehet töredezett, formájából, méretéből, kötésmódjából eredően alkalmatlan a síkágyas szkennelésre, vagy a tinta, tus rossz állapotú, kevésbé rezisztens azzal a hő- és fénymennyiséggel szemben, ami a szkennerben keletkezik. Ilyenkor szigorúan figyelembe kell vennünk a műtárgy érdekeit, és ezért a papír alapú gyűjteményelemek egy része ilyen technikával nem digitalizálható. Látható, hogy a digitalizálás során számos olyan technikai és szakmai szempont felmerülhet, amely befolyásolja az eljárást. Ezen felül sokszor nem hagyhatóak figyelmen kívül a pénzügyi és emberi erőforrások sem, hiszen a legtöbbször egyegy szakmailag indokolt terv épp azért nem kivitelezhető, mert nincs meg az anyagi fedezete, vagy a munkatársak leterheltsége túl nagy. A technikai fejlődéssel párhuzamosan számos olyan munkakör jön létre, válik szükségessé, amely bölcsész és informatikai tudást egyaránt feltételez. Ezt bizonyítják az új felsőoktatási szakok, szakpárok, szakirányok és specializációk, vagy a munkatársak mind gyakoribb részvétele a különböző fokú és témájú számítástechnikai továbbképzéseken, tanfolyamokon. Hálózatbővítés Az itt felsorolt informatikai alkalmazások és eredmények előfeltétele egy korszerű gépállomány és jól működő számítógépes hálózat volt. A hálózatbővítést belső és külső kezdeményezések is elősegítették. A korábban felvázolt, 10 Mbit/sec-on kommunikáló belső, és 64 Kbit/sec-os internetes rendszert folyamatosan, az anyagi lehetőségeknek megfelelően váltotta fel a 100 Mbit/sec-os UTP-s hálózat, mint ahogy a rohamosan amortizálódó géppark is gyarapodott évente néhány új számítógéppel, perifériával. Nagyarányú fejlesztésekre az utóbbi néhány esztendőben került sor, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, több minisztérium pályázatainak, valamint a fenntartó címzett támogatásai révén. A 2000. évben kezdődött meg az előkészítése, és egy évre rá indult el a Pénzügyi Informatikai Rendszer, melynek keretében nemcsak korszerű kliensgépek, hanem új szerver és egyéb hálózati aktív eszközök kerültek intézetünkbe. A projekt folyományaként kétszeresére nőtt az internetes sávszélesség, ami a kommunikáció fel25