P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet

Digitális színháztörténet gyorsulása mellett új szolgáltatásokat is lehetővé tett (lásd színházi adattár). 2001-ben a korábbiaknál nagyobb arányú beruházásra is sor került. Az addig sejtszerűen felépülő, többnyire nem tudatosan tervezett hálózatot 13 új végponttal bővítettük, ami az előbbiekhez képest jelentős eljárásnak bizonyult. A racionalizálás keretében mindenhol megvalósítottuk a 10/100 Mbit/sec-os, Cat. 5-ös kábelezést, és megfelelő aktív eszközökkel, valamint további két új szerverrel (és a már meglévő korszerűsítésével) hierarchikusan felépülő rendszert hoztunk létre. Ezzel megteremtettünk egy átlátható, bővíthető és biztonságos számítógépes rendszert, ami a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel kevesebb meghibásodást eredményezett. Ugyanebben az évben jelentős pénzügyi erőforrásokat biztosítottunk szoftverfejlesztésre és -beszerzésre. Jelentős újításokat hajtottunk végre a Dramabibliotheka és az ARIADNE adatbázisoknál (lásd fentebb). Az Akadémiai Select keretében újabb verziójúakra cseréltük a meglévő szoftvereinket (Windows, Office, szerverprogramok), megvásároltuk a kiadványszerkesztéshez és a digitalizáláshoz szükséges QuarkXpress, Adobe Design Collection és OmniPage programokat és csomagokat, valamint régi veszélyforrást szüntettünk meg Norton Antivirus szoftverek segítségével. A hálózatbővítés, az elővigyázatosság nem is volt ok nélküli, hiszen az utóbbi három esztendőben több mint duplájára nőtt a gépállományunk. Számítógépes hálózat a Bajor Gizi Színészmúzeumban Az eddig tárgyalt fejlesztések nagy része a Krisztina körúti épületre vonatkozott. A Bajor Gizi Színészmúzeum új, állandó kiállításának megtervezése jó alkalom volt, hogy az újjá gondolt térbe beépítsük az új tartalommal bíró multimediális eszközöket is. A hang- és képbejátszás különböző berendezései (videó, DVD és CD lejátszók, monitorok és képernyők stb.) mellett a számítástechnika is fontos szerepet kapott. A - terveink szerint - kibővített funkciójú épületben a mindennapos múzeumi és irodai munkát éppúgy elősegítik majd a számítógépek, mint a látogatók eligazodását és tájékozódását a színházi közeg különleges varázsában. Az ADSL vonalon megvalósuló internetes kapcsolat egyelőre három számítógépről lesz elérhető (a tanulmány írásakor még a jövő idő a pontos) egy szerver, egy irodai, adminisztrációs célokat szolgáló kliensgép, valamint egy látogatói terminál számára - szintén UTP-s csatlakozással és Cat. 5-ös kábelezéssel. (A hálózat természetesen tetszőleges új végponttal és állomással bővíthető - például számítógépes jegyrendszerrel -, ám az épület nagysága behatárolja a gépek számát.) A szerver - egyelőre - az újonnan kialakított konferencia-terem esetleges számítógépes igényét (prezentációk, előadások stb.) is ki fogja szolgálni. A földszinten elhelyezett látogatói terminálon a kiállítóhellyel, a kiállításokkal, az intézet működésével kapcsolatos, a közönség érdeklődésére is számot tartható információkat, valamint magyar színháztörténeti érdekességeket lehet majd megtalálni. Helyzetértékelés és jövőbeli tervek Az itt felvázolt, szerteágazó, különböző minőséget és megvalósulási fokot mutató informatikai helyzetkép, úgy gondolom, nem ismeretlen a hasonló területen tevékenykedő olvasó számára. Az időbeli fejlődés mellett érdemes a jelen helyzetre és a 26