P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet

Digitális színháztörténet külső források biztosították (ez ma is így van). Az éves költségvetés változó, de nagyságrendben ugyanakkora hányada jutott a folyamatosan amortizálódó gépek és a hálózat egyéb elemeinek bővítésére és szervizelésére, valamint az informatikai munkatársak bérére. A fenntartó - a kulturális minisztérium - az évek során a költségvetésen kívül címzett támogatásokkal, valamint pályázati összegekkel segítette a kulturális terület informatikai fejlődését. Ezenkívül különböző alapítványok, egyesületek és egyéb pályáztatók révén lehetett új eszközökre, számítástechnikai programokra, vagy éppen a szoftverfejlesztéshez, az adatbázisok feltöltéséhez szükséges anyagi fedezetre szert tenni. Intézetünk is minden lehetőséget megragadott, hogy a költségvetés hiányzó tételeit pályázati úton pótolja. A kulturális és oktatási területen jelentős eredménynek bizonyult a HUNGARNET Egyesület létrejötte. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is csatlakozott a szervezethez. A tagság számos előnye mellett három tényező járult mérvadóan hozzá az intézet informatikai fejlődéséhez. Az új, kezdetben 64 Kbit/sec-os állandó, bérelt vonali internet kapcsolat további belső fejlesztések motorja lett. Az egyesületi tagsággal járó Akadémiai Select kedvező szoftver- és licencárai lehetővé tették az alapvető Microsoft programok legújabb verzióinak beszerzését. A Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztési program által szervezett konferenciák és fórumok (például NETWORKSHOP) pedig lehetőséget teremtettek az egyesületi tagok (így az intézet), az érintett minisztériumok, kormánybiztosságok és a piac vezető gyártói, fejlesztői közötti találkozóra, tapasztalatcserére. (Hasonlóan eredményesnek bizonyult a Múzeumi Informatikai Konferencia rendezvénye is.) Megvalósulások Az intézet folyamatosan, mennyiségben és minőségben egyaránt gazdagodó számítógépes hálózata, az állandó internetes kapcsolat, a kiterjedt külső szolgáltatási és a belső szakmai igények, valamint a munkatársak számítástechnikai képzettsége lehetővé és szükségessé tették az informatikai infrastruktúrára épülő fejlesztéseket. Az alábbiakban az intézetben végrehajtott konkrét megvalósulásokat vázolom fel. ARIADNÉ adatbázis(ok) szerveren és neten Már az 1980-as évek végén felmerült az az igény, hogy az intézet tevékenységi körébe tartozó információkat (a múzeumi gyűjteményi elemek adatait, a hazai prózai, zenés és táncszínházi bemutatók körülményeit, szakkönyvtári, video- és hangállományunk katalógusait stb.) digitális formában is elérhetővé, kutathatóvá tegyük, így indultak el azok a kezdeményezések, amelyek a már említett, főleg DOS alatt futó adatbázisokban realizálódtak. 1992-ben az ARIADNE adatbázis fejlesztői és az intézet munkatársai között olyan szakmai együttműködés vette kezdetét, amely a mai napig tart. A közös munka célja a fent említett információk homogén, de gyűjtemények, tárak szerint specifikus adatbázisokba történő bevitele volt. Mivel egységenként más és más jellemzőkkel bírnak és többnyire zárt egységet képeznek a leírandó rekordok (műtárgyak, produkcióadatok, könyvek, videofelvételek), és az egyes adatbázisok összekapcsolása még nem történt meg, ezért mindenképpen indokolt ARIADNE adatbázisokról beszélnünk. (A közeljövő egyik legnagyobb vo21