P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)
Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet
Digitális színháztörténet lumenű és jelentőségű fejlesztése épp az ARIADNE adatbázisok SQL motorra történő átültetése lesz.) Az ARIADNE adatbázis már kezdeti, DOS alatt futó verziója - szemben a többi, az adott időszakban kipróbált alkalmazásokkal - számtalan előnyt nyújtott: többek között lehetőség volt egyszerre keresni szinte az összes mezőre, és igen széles körű nyomtatási opciókat is hordozott. Az ARIADNE későbbi verziója már DBase nyelven írt program, melynek adatlapjai tetszőleges módon alakíthatóak ki, a tárolandó információk milyenségétől és egymáshoz való kapcsolatától függően. A program egyik nagy előnye, hogy működése néhány óra alatt megtanulható, a teljes felhasználói lehetőségek elsajátítása pedig egy-két nap után megtörténhet. A program gyakorlatilag gépírói tudást, valamint néhány billentyűkombináció ismeretét igényli. Hasonló rekordok felvételéhez lehetőség van az adatlap duplikálására, ami meggyorsítja a bevitelt. A sorba rendezés és a keresés gyakorlatilag bármelyik mező alapján megtörténhet. A program szöveges adat mellett digitális képanyagot, valamint mozgóképet is eltárol. Lehetőség van a kulcsszavas keresés mellett tárgyszóra kérdezni, valamint több kulcsszó alapján összetett keresést megvalósítani. A keresés eredménye Wordbe is exportálható, ami nagy segítség a kutatók számára. Az adatlapok - fotóanyaggal - ki is nyomtathatók, így akár papír alapú leírókarton is gyártható. A program - igény vagy lehetőség szerint - a kliensre vagy a szerverre menti az adatokat. Az utóbbi esetben - megfelelő védelem és technikai előkészítés után - a hálózat másik kliensgépéről is lekérdezhető, módosítható és gazdagítható az adott adatbázis tartalma. A program, felépítéséből adódóan, rendkívül takarékosan bánik a tárhellyel, ezért igen nagy adatmennyiség elfér akár egyetlen floppy lemezen (ami a távmunkát is megkönnyítheti). Az ARIADNE tartalma - a tapasztalatokat tekintve - más nyelven megírt és operációs rendszeren futó adatbázissal is képes kommunikálni (jó példa erre a később tárgyalandó Dramabibliotheka Kortárs Színházi Adatbázis megfelelő mezőinek feltöltése). Az intézet 1998-ban állt át az újabb verzióra, amely az ARIADNE for Windows nevet viseli. A fejlesztések eredményeképpen ma már tucatnyi adatbázis áll a munkatársak és a kutatók rendelkezésére. A kézirattári adatbázisok (analekta, kottatár, levelestár, oklevéltár) mellett megépültek a bemutatótárak (prózai, zenés, illetve táncszínházi), a fotótár, a képzőművészeti gyűjtemény, a videotár (táncszínház), a könyvtárak (szakkönyvtár és a táncarchívum könyvtára: könyv, folyóirat, szövegkönyv) adatbázisai, valamint a személyi adatbázis. A még DOS alatt futó adatbázisokból az állományt áttöltöttük az újabb verzióba, így nem veszett kárba a korábban elvégzett munka sem. Nagyságát tekintve a fotótár, a bemutatótárak kiemelkedően nagy adathalmazt, több ezer rekordot őriznek, míg a személyi adatbázis gyakorlatilag csupán az újabb információkkal kiegészítendő, egyébként teljesnek tekinthető. Noha időrendben nem most következne, a témát tekintve mégis ide tartozik az intézet egyik online szolgáltatása, a Színházi Adattár (www.szinhaziadattar.hu). 2001-ben, a Miniszterelnöki Hivatal által a Hírközlési Alap terhére kiírt, valamint a Széchenyi Terv informatikai pályázatainak egyik nyerteseként intézetünk támogatást kapott az ARIADNE adatbázisok feltöltésére és fejlesztésére. A futamidő alatt (mely 2002 tavaszáig tartott) jelentős mértékben megnőtt az adatbázis tartalma. Az adatmennyiség - noha a teljes feldolgozandó állomány csupán töredékét teszi ki - alkalmassá és érdemessé vált arra, hogy a rendszer publikus részét (megfelelő 22
