P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet

Digitális színháztörténet látozottan. (Ilyen alkalmazás kezelte hosszú ideig az első adatbázist, a produkciónyilvántartást, és külön, egy másik adatbázisban a táncarchívum videokatalógusát, illetve a táncprodukciók adatait.) A Windows megjelenése és általános elterjedése révén pedig alapvetővé vált, hogy az adatbázisok az új operációs rendszer verziói alatt is fussanak. A kulturális minisztérium az 1990-es évek közepén kezdeményezte, hogy a múzeumi szféra a magyar múzeumok műtárgyairól nyilvántartott adatokat egyetlen adatbázisba gyűjtse össze, és a külső felhasználó számára egységes lekérdezőfelületen tegye elérhetővé. A tervezett adatbázisrendszer a MAMA (Magyar Múzeumi Adatbázis) nevet kapta. Intézetünk munkatársai is tevékenyen részt vettek a terv elméleti és gyakorlati kidolgozásában, ám a projekt, amely az internet lehetőségeit is kihasználta, félbemaradt. Internet, hálózat Az adatbázis-építések és -fejlesztések időszakában két új elem jelent meg a számítástechnikában: az internet és a hálózatok. A kettő egymást generálta. Az internet nemcsak arra volt alkalmas, hogy gyakorlatilag bárki bármit elérhetővé, olvashatóvá, letölthetővé tegyen a neten, hanem egy új megnyilvánulási és kommunikációs lehetőséget is jelentett - a közszféra számára is. Az intézet 1998-ban jelent meg az interneten, a C3 szerverén. A tárhelyen az intézettel kapcsolatos alapvető információk voltak olvashatóak, és a szolgáltatáshoz e-mail cím is tartozott. A kapcsolat modemen keresztül valósult meg, 64 Kbit/sec sávszélességen. Az új kommunikációs forma, az elektronikus levelezés, valamint az első adatbázisok kiépülése szükségessé tették a titkárság, az igazgatóság, az egyes egységek számítógépes ellátását, valamint a belső hálózat kiépítését. Világossá vált, hogy a számítástechnikának rengeteg olyan előnye van az intézet szempontjából, ami könnyebbé teszi a munkavégzést, sőt lehetőséget nyújt a tervezésre, a fejlesztésre. Az évtized közepétől egyre több számítógép, nyomtató került az asztalokra, és az első szerver beszerzésével lehetővé vált a belső hálózat kiépítése és csatlakozása az internethez. Az első végpontok a Történeti Osztályon épültek ki. Itt helyezkedett el a szerver és a modem. A fejlesztés következő ütemében a titkárság és az igazgatóság kapcsolódott be a hálózatba. Hamarosan az adatbank, a könyvtár, a táncarchívum és egyéb részlegek is végpontokat kaptak. A belső hálózat 5-8 darab, zömmel 486-os és Pentium l-es számítógépből, egy szerverből, néhány perifériából és HUB-ból állt. A kapcsolatot 10 Mbit/sec-os kábelek biztosították. Fejlesztés és üzemeltetés A számítógépes hálózat megjelenése nemcsak a kommunikációt könnyítette meg, hanem új, állandósuló helyzettel is szembesítette a vezetőséget. A folyamatos fejlesztés és üzemeltetés, a rendszergazda alkalmazása komoly tételt jelentett a költségvetés számára. A szükséges pénzügyi eszközöket részben saját, részben pedig 20