P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Tárgyi és szellemi emlékezet - Galgovics Tamás: Digitális színháztörténet

Galgovics Tamás Digitális színháztörténet Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - nevéből adódóan is - kettős szakmai tevékenységet lát el. Múzeumként gyűjti, tudományos szempontból feldolgozza, és a kiállítóhelyeként működő Bajor Gizi Színészmúzeumban a közönség elé tárja a magyar színháztörténet (tárgyi) emlékeit. Szakmai intézetként kapcsolatot tart a hazai és a nemzetközi színházi intézményekkel, szervezetekkel, társulatokkal: a téma egyéni és szervezett képviselőivel; kutatói szolgálata, szakkönyvtára, kiadói tevékenysége révén információkkal látja el a szakmát és az érdeklődőket, fórumot biztosít számukra. Az intézet sokrétű és szerteágazó működését nagyban elősegít(het)i egy korszerű, a felhasználók számára egyszerű, megbízható és biztonságos informatikai rendszer. Hogy a jelen helyzetet pontosan és tisztán lássuk, két szempont alapján lehet a témát megvizsgálni: az egyik az időbeli fejlődés, a másik - a tágabb értelemben vett - az intézet működésén (is olykor) túlmutató szakmai kívánalmak. A két szempontot nem lehet élesen kettéválasztani, hiszen egy adott informatikai döntés sokszor szakmai nézőpontokat is figyelembe vesz, és fordítva: a szakmai kívánalmak gyakran a technikai lehetőségek korlátaiba ütköznek. Az egyszerűség kedvéért az időbeliséget vettem alapul, és ezen belül térek ki a szakmai eredményekre is. írásom célja az intézet informatikai rendszerének bemutatása. A kezdetek Az intézet az 1980-as évek végén szerezte be első számítógépeit. A kor színvonalának megfelelő gépek elsősorban szövegszerkesztésre (kiemelten az Évkönyv az ... évadra című kötet szerkesztői munkájának megkönnyítésére) és az első, számítógépes színházi produkció-nyilvántartás kísérleti beindítására voltak alkalmasak. A számítástechnika fejlődése révén forgalomba kerültek az első olyan, többnyire hazai fejlesztésű adatbázisok, melyek az intézet tevékenységi körébe tartozó feladatok elvégzését is megkönnyíthették. Az első adatbázisok Az intézet adatfeldolgozásához, gyűjteményei adatainak digitalizálásához és azok szolgáltatásához - hasonlóan a többi múzeumhoz - több alkalmazást is kipróbált. A kezdeti, DOS alatt futó programok alkalmasak voltak ugyan egy videofelvétel vagy egy műtárgy adatainak tárolására és lehívására, ám komplex, a használhatóság szempontjából fontos műveletek (például összetett keresés megvalósítása, a keresés elemeinek konvertálása, szempontok szerinti nyomtatás) elvégzésére csak igen kor19