P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Műfajok emlékezete - Tompa Andrea: Egy sebtében kipingált világ

Egy sebtében kipingált világ 1

3 Az eredetiben franciául fou. 1

4 A gyermek-balerina-baba Emmocska szintén század eleji festészeti témákkal, főként a Művészet világa csoport képeinek baba-, balerina-, gyermeklány motívumaival kapcsolható össze. 1

5 Az eredeti szövegben hármas alliteráció van („kukla, kucser, krasennaja szvolocs"); a „krasennij" (festett) szintén a díszletjellegről tanúskodik. 1

6 A reteatralizáció és a nabokovi Rossz színház közötti kapcsolatot felveti Babies, 1999, cikke is; Buhks, 1998, kissé elnagyoltan bár, de a „modern színház" ismérveit véli felfedezni a nabokovi műben. 1

7 A Tamariszkusz-kert a Tamarin szad, azaz a Tamara kertjének téves fordítása. 1

8 Ugyanezt említi I. Tolsztoj is (1990:17), itt azonban egy 1916-os dátum szerepel, amely nyilvánvaló tévedés. 1

9 Az eljárás, az orosz priem (angolul device) az orosz formalista iskola teatrológiában is használatos fogalma; az eljárás a mű létrehozása technikájának eszközeit jelenti, amely során az esztétikai tárgy megőrzi fiktív és konstruált jellegét. 2

0 Az előadásról íródott korabeli kritikák a Mejerhold v russzkoj tyeatralnoj krityike 1892-1918(Mejerhold az orosz színházkritikában 1892—1918) című kötetben jelentek meg. Az előadásról többek közt Kugel, Csukovszkij, Belij írtak. 2

1 Ez a retorika még a 70-es években írt cirkuszi szakkönyvekben is tartja magát (lásd például Dmitrijev, vagy a négykötetes orosz Színházi enciklopédia cirkusz-szócikkét). 2

2 Az alábbi cikkekről van szó: Zadacsi obnovljonnogo cirka (A megújult cirkusz feladatai), 1919; Konnyenkov dija cirka (Konnyenkov a cirkusznak), 1919; O cirkah (A cirkuszokról), 1925. 2

3 Nabokov eme lefordíthatatlan (orosz) fogalomról esszét is írt Philistins and philistinism címmel. 2

4 Bár a regény számos színpadra állításáról van tudomásom, jelen dolgozatban csak egyetlen előadást elemzek. 2

5 Az előadás a moszkvai Arany Maszk fesztiválon vendégszerepelt. Az előadás rendezője: Oleg Ribkin, díszlet: Ilja Kutyanszkij, jelmez: Fagilja Szelszkaja, zene: Mihail Filimonjuk. 2

6 A Mefisztó-Faust ellentétpárról lásd Szenderovics-Svarc (1997:101) tanulmányát. 2

7 Bábmondat helyett az oroszban „podsztavnaja fraza" van, melynek jelentése: ál-, de ugyanennek a szónak színházi vonatkozása is van (dublőr). 2

8 E szójátékkal a fordító felülmúlja a szerzőt. Az eredetiben nincs ilyen további anagrammatikus nyomaték. A „fej" szóval való további játék („Hogy veszthetted el úgy a fejed, hogy elveszítsd a fejed?") kissé túlbeszéli az eredeti szöveget, amelyben ilyen kettős értelmű szóismétlés nincs. 2

9 A szakirodalomban e két Cincinnatusról, a kivégzés megtörténtéről vagy elmaradásáról, annak (filozófiai) mikéntjéről, a halálról vagy tagadásáról nagyon sokféle álláspontot olvashatunk. E helyütt ezeket nem kívánom tárgyalni. 3

0 Bár, mint már említettem, a regény mottójának szerzőjét Delalande-ot Nabokov teljes egészében képzelete termékének tartja, e zenei motívumokkal átitatott műben nem kizárt, hogy a fiktív Delalande megszületésére hatással volt az azonos nevű történeti figura, egy francia zeneszerző. Michel-Richard Delalande-ot (1657-1726) nem csak motettái, hanem számtalan balettje (!) tette híressé. 3

1 A Visszarionovics apai név minden bizonnyal Sztálin nevére utal; két idegen név egymásmellettiségével - úgymint a Roman + Visszarionovics, Rodrig (Rodriguez) + Ivanovics Nabokov a regény helyszínét egy elvont térbe helyezi. 3

2 Lucius Quinctius Cincinnatus (szül. Kr. e. 590?) római államférfi. Cincinnatus latinos hangzású neve a szakirodalom értelmezése szerint a római katona nevére vezethető vissza, bár igazi súlyos poétikai érv aligha szól mellette. Pusztán Johnson (D. B. Johnson, 1978) vál150