P. Müller Péter – Tompa Andrea: Színház és emlékezet (Színháztudományi szemle 34. OSZM, Budapest, 2002)

Műfajok emlékezete - Tompa Andrea: Egy sebtében kipingált világ

Egy sebtében kipingált világ lalkozik a név ikonikus értelmezésére, amelyben a hasonmáspár, Cincinnatus és Pierre nevének (cirill) kezdőbetűjét hasonlítja össze és jut arra a következtetésre, hogy a nevek egyrészt egymás „szinte"-másai, másrészt ikonikus szempontból egyikük az ég, másikuk a pokol felé nyitott. 3

3 Bár a cirkusz római eredetét a mai tudomány vitatja, kétségtelen azonban, hogy a római amfiteátrumokban - ha nem is mai értelemben vett - cirkuszi előadások voltak. 3

4 Auguet, Roland: Kegyetlenség és civilizáció. A római játékok. Bp., 1978. 3

5 Michel Mourre: Dictionnaire encyclopédique d'histore. Paris, 1978, D-F. 1299. 3

6 Lásd: Cirk. Malenykaja enciklopegyija. Moszkva, 1979, 366. 3

7 A művészről ez idáig nem sikerült megtudni, hogy pontosan milyen cirkuszokban lépett fel és milyen típusú mutatványai voltak. 3

8 Karin Schulz-Holger Ehlert: Das Circus (Lexikon), Nördingen, Greno, 1988. 3

9 A misztifikáció mint eljárás kifejezést Klimenyuk (1999) cikkéből kölcsönöztem. Lásd erről még: Hansen-Löve (1999) tanulmányát. 4

0 A montreux-i Nabokov-archívumból vett részletet Boyd (1990:90) idézi. Érdekes azonban, hogy az archívum ezen feljegyzése a „Lecture notes" gyűjtőnév alatt szerepel, amely egyértelműen jelzi, hogy a cirkuszi mutatvány felidézése az irodalmi előadások megírása alatt történt. (Ismeretes, hogy Nabokov három kötetben publikálta irodalmi tanulmányait.) 4

1 Boyd szerint az esszé (valamint a szintén ott publikált vers) Nabokov első angol nyelvű művészi szövege. Boyd (1990:218). A Nevetés és álmok oroszul Szmeh i mecsta címen jelent meg. 4

2 Lásd Tolsztaja bevezetőjét a két esszéhez. Az esszék orosz nyelvű publikációja: Szmeh i mecsta, Raszpisznoe gyerevo. Zvezda, 1996/11. IRODALOM ALEXANDROV, V. E.: Nabokov i potusztoronnoszty. Szankt-Petyerburg, 1999. ALEXANDROV , V. E.: Nabokov i „szerebrjannij vek" russzkoj kulturi. Zvezda, 1996, No. 11. ANNYENKOV, Jurij: Dnyevnyik moih vsztrecs. 1-2, New York, 1966. BABICS, D.: Kazsdij mozset viityi iz zala. Tyeatralizacija zla v proizvegyenyijah Nabokova. Voproszi lityeraturi, 1999, szentyjabr-oktyabr. BARABTARLO, Gennady: The Informing of the Soul (Invitation to a Beheading). In: Aerial View: Essays on Nabokov's Art and Metaphisics. New York, P. Lang, 1993. BARABTARLO, Gennady: Ocserk oszobennosztyej usztrojsztva dvigatyelja v „Priglascsenyii na kazny". In: V. V. Nabokov. Pro et contra. Szankt-Petyerburg, 1997. BLOK, Alekszandr: Komédiásdi. Ford. Fodor András. In: Válogatott művei. Bp., Európa, 1972. BOYD, Brian: Vladimir Nabokov. The Russian Years. London, Vintage, 1990. BRJUSZOV, Valerij: Nyenuzsnaja pravda. In: Szobranyie szocsinyenyij v szemi tomah. 6. Moszkva, 1975. BUKSZ

, Nora: Esafot v hrusztalnom dvorce. Moszkva, Novoe lityeraturnoe obozrenyie, 1998. CLAYTON, J. Douglas: The Play-within-the-play as Metaphor and Metatheatre in Modern Russian Drama. In: Theatre and Literature in Russia 1900-1930. Ed. by Lars Kleberg and Nils Dke Nilson, Stockholm, 1984. Clowns. John H. Towsen (ed.), New York, 1976. CONOLLY, Julian: Zagadka rasszkazcsika v „Priglascsenyii na kazny" V. Nabokova. In: Russzkaja lityeratura XX. veka. Isszledovanyija amerikanszkih ucsenih. Szankt-Petyerburg. 1993. CSEGODAJEVA, M. A.: Maszkarad sztalinszkoj epohi. In: Maszka i maszkarad v russzkoj kulture XVIII-XX. vekov. Szbornyik sztatyjej. Moszkva, 2000. Cszsi Ion Li: „Meta-balagan" kak novaja tyeatralnaja forma (Pjesza L. N. Lunca „Obezjani idut"). Russian Studies, 2001, Vol. III. No. 4. 151