Takáts József: Vörösmarty és a romantika (Színháztudományi szemle 33. MH-OSZM, Pécs-Budapest, 2000)

ROHONYI ZOLTÁN: Szimbólum, allegória és a korai Vörösmarty

Rohonyi Zoltán Szimbólum, allegória és a korai Vörösmarty „Minden igazság relatív; minden tudás szimbolikus." Friedrich Schlegel Azért szimbolikus minden tudás, mert „nem bemutatva, igazolva, hanem allegorikusán vonatkoztatott az abszolútra." Manfred Frank

1 (A) 1.1. A „klasszikusnak" tekinthető romantika-elméletek (Wellek, Abrams, Behler, Nemoianu) szemléleti háttérösszefüggései és a dekonstrukciós megközelítés közötti aporetikusságot éles fényben mutatja a romantika értelmezői között elterjedt ama nézet, miszerint a nagy hatású Paul de Man interpretációs stratégiája már A temporalitás retorikájával

2 destabilizálta René Wellek meghatározását, ismérveinek egy részét misztifikációnak állította be - miközben hazai értekezőink változatlanul a neves komparatista nyomdokain haladnak. Csetri Lajos például - a szigorú történetiség képviselőjeként a debreceni felvilágosodás-konferencián újra kétségbevonta ugyan a welleki ismérvek közül a műalkotás organikus szemléletére vonatkozót, mint olyant, amely már a klasszikán belül, Goethe és Karl Philipp Moritz 1780-as évek végi eszmélkedésében jelen van (tehát nem tekinthető a romantika hozadékának), megtartotta viszont a szimbolikus és mitikus összetevőket.

3 Köztudott, hogy ő és a hozzá közelállók ennek a jegyében csak A Délszigettől kezdve hajlandók magyar romantikáról beszélni. Az újabb kutatások természetesen más ismérveket is felvonultattak, mindenekfölött az énszemlélet és a reflexiós jelleg területén, mégsem tagadható, hogy a szimbólum központi szerepű, különösen amiatt, hogy az élményesztétikával kapcsolatba hozva Gadamer is 1 Manfred Frank: Einführung in die frühromantische Ästhetik. Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1989. 229. 2 Paul de Man: A temporalitás retorikája. In: Az irodalom elméletei I. Szerk.: Thomka Beáta. Pécs, Jelenkor, 1996. 5-60. 3 Csetri Lajos: Folytonosság és változás a felvilágosodás kori magyar irodalomban. In: Folytonosság vagy fordulat? Szerk.: Debreczeni Attila. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996. 18.' ' 39